1.fejezet
2005.09.28. 18:18
Világok harca
1.fejezet
A Sötét Harcművészetek Viadalának vége. Toguro halott. Genkai vissza tért az életbe, mindenki egészséges és boldog. Sakyo halálával pedig a Szellemvilág és az emberek világa közötti átjáró létrejötte is befuccsolt…Vagy még sem?
Valahol a hegyekben, sötét erdők ölelésében, valaki meg akarja valósítani Sakyo álmát. Elég gazdag és befolyásos, hogy megtegye. Csakhogy a hír, hogy valaki elkezdte építeni a szerkezetet, mely megnyitja az átjárót, elég hamar Koenma fülébe jutott, így azonnal hivatta legjobb detektívjeit és harcosait. És kik is lehetnének mások, mint Yusuke, Hiei, Kurama és Kuwabara.
-Már megint detektív munka? És mit kellene megkeresni?- kérdezte Hiei szokásos unott arckifejezéssel.
-Egy embert…-motyogta Koenma cumijával a szájában. Hiei már készült, hogy egy újabb kedves mondattal adja tudtára társainak, hogy semmi kedve az egészhez, de Yusuke megelőzte.
-És mit tett ez az ember?- kérdezte.
-Megakarja építeni az átjárót az emberek és a Szellemvilág között- mondta. Erre aztán mindenki felkapta a fejét, és most már Hieit is kezdte érdekelni a dolog.
-És ki az?- kérdezte Kurama.
-A neve Ayumi Yoshikuni…
Ahogy kimondta ezt a nevet, Hiei és Kurama ereiben megfagyott a vér.
-Mi? Az nem lehet! –kiáltották egyszerre. Mindenki meglepődött, hogy így kikeltek magukból.
-Ismeritek talán?- kérdezte Yusuke.
-Azt hittem, igen…-mondta Kurama lehajtott fejjel, majd leült. Hiei csak némán nézte.
-Az nem fontos, hogy ismerik-e, vagy sem! A lényeg, hogy meg kell állítanotok!- mondta Koenma.
-És hol van most?- kérdezte Kuwabara, aki eddig tőle nem megszokott módon hallgatott.
-Ez az egyik, amit ki kell derítenetek. Annyit tudunk, hogy valahol a hegyekben…
-Pontosabban?- kérdezte Yusuke, félve a választól.
-Őszintén szólva…arról fogalmunk sincs- felelte.
-Szóval…azt akarod, hogy keressünk meg egy embert…Japánban…akiről semmit sem tudunk?- kérdezte Yusuke kissé ingerülten.
-Igen, pontosan azt- felelte Koenma fülig érő, kínos vigyorral az arcán. Yusuke felállt, és kupán vágta Koenmát.
-És mégis hogy képzelted?…-kérdezte, de félbeszakították.
-Mi tudjuk, hogy hol van!- szólalt meg hosszas hallgatás után Hiei.
-Tényleg?- kérdezte Yusuke, miközben kezei közül Koenma próbált szabadulni.
-Látod Yusuke? Minden rendben…-vigyorgott. Yusuke elengedte. Vett egy mély lélegzetet, majd folytatta.
-Akkor menjetek, és állítsátok meg…
-Rendben!- bólintott Yusuke és Kuwabara. Kurama csak bámult maga elé, Hiei pedig őt nézte.
-Akkor menjünk…-szólalt meg végül Kurama. Felált és kiment, Hiei utána. Kuwabara és Yusuke is elindult, de Koenma még utánuk szólt.
-Yusuke!- mondta, mire a fiú vissza nézett. –Akár az élete árán is!- mondta hidegen.
|