K�l�n�s szerelem

- Az Urameshi csapat utols� harcosa, Kurama �s a Goruya-csapatb�l a Fekete �zvegy harca k�vetkezik. Ez a d�nt� �sszecsap�snak �g�rkezik, hiszen az �ll�s jelenleg 2-2!-ki�ltotta Yuri.

A csapatok fesz�lten v�rt�k a harcot.

- J�l figyelj Kurama, ez a n� nagyon vesz�lyes!-figyelmeztette Genkai a higgadtan szeml�l�d� fi�t. Tal�n egyed�l � nem volt ideges. Furcs�llta is a dolgot.

A harc elkezd�d�tt, az ellenfelek nem k�m�lt�k egym�st. K�zelharcot v�vtak, egyik�k sem haszn�lta k�l�nleges k�pess�geit. A Fekete �zvegy v�g�l is egy hatalmas Rei Gun-hoz hasonl� l�v�ssel kirep�tette Kuram�t a k�zd�t�rr�l. A fi� felt�p�szkodott.

„Ismer�s Nekem valahonnan ez a technika! De vajon honnan?”- gondolta mag�ban. Ebben a pillanatban az ellenf�l egy hatalmasat ki�ltott.

- Reigabasura!- hallatszott a ki�lt�s. Kurama �pphogy meg�szta a l�v�st.

- Ez meg mi a fene volt?- t�n�d�tt Yusuke. - Genkai, Hiei nem tudj�tok mif�le technik�t haszn�l ez a csaj?

- M�g soha nem hallottam ilyenr�l azel�tt. - v�laszolt Hiei.

- �n ismerem ezt a technik�t.

- Koenma Te hogy ker�lsz ide?-k�rdezte a hal�lra r�m�tett Kuwabara.- Am�gy is honnan tudod te mi ez?

- Onnan t�kfej, hogy annak idej�n volt egy szellemdetekt�vem, aki ugyenilyen technik�kat alkalmazott. Ez egyfajta var�zser� �s szellemi er� egy�ttes haszn�lata. De csak � tudta ezt haszn�lni.

- Hogyhogy tudta? M�r elfelejtette?- k�rdezte �rdekl�dve Keiko.

- Nem! Sajnos egy bevet�s k�zben �let�t vesztette. Nagyon sajn�ltam! Nagyszer� seg�der� volt.

- Csak nem Yur�r�l besz�lsz Koenma?- mondta Botan.

- De igen.

*****

A harc ek�zben folytat�dott. Egy l�v�st k�vet�en a f�stfelh�b�l Youko Kurama l�pett el� �s azonnal el�r�ntotta a R�zsaostort �s megt�madta a Fekete �zvegyet, aki akkorra m�r egy hatalmas Reigabasur�t l�vellt ki fel�.

- Ne, v�rj!- azzal a l�ny a saj�t l�v�se el� ugorva ell�kte Kuram�t az �tb�l, �gy az �t tal�lta el. A hatalmas er� k�vetkezt�ben lefoszlott az arc�t takar� fekete maszk nagy r�sze �s � �jultan zuhant a f�ldre.

- Ez meg mi volt?- k�rdezte Kurama, aki aban a pillanatban, hogy az �zvegy ell�kte, visszav�ltozott.

Azzal a l�nyhoz sietett, aki visszanyerte eszm�let�t �s felt�p�szkodott a f�ldr�l.

- J�l vagy?- k�rdezte aggodalmasan Kurama.

- J�l, vagyis egy kicsit f�j a fejem. De semmi nagyobb gond nincs.

- De mi�rt tetted ezt?

- L�tom nem ismersz meg.

- Mi�rt, kellene?

- Youko, azt hittem meghalt�l! Hogy lehets�ges az, hogy �lsz?- vetette a l�ny s�rva a meglepett fi� karjai k�z� mag�t.

- Most mi van?- k�rdezte Hiei.

- Nem hiszem el, ez nem lehet igaz! Csak k�pzel�d�m! Koenma Te is azt l�tod, amit �n?- k�rdezte hitetlenkedve Botan.

- Igen, l�tom.

K�zben Kurama agy�ban bevillant egy t�voli k�p. Egy gy�ny�r�, hossz�, v�r�s haj� l�nyt l�tott. „Az nem lehet, hogy � legyen. De annak idej�n csak � h�vott Youkonak. A szemei �s a technik�ja alapj�n t�nyleg � az!”

- Yura! T�nyleg Te vagy az? De h�t ez hogyan lehets�ges?- k�rdezte meglepetten.

- Hossz� t�rt�net, �r�l�k, hogy �jra l�tlak.- mondta a l�ny �s el�jult.

*****

N�gy nappal k�s�bb Yura egy fura szob�ban, ismeretlen emberek k�z�tt �bredt fel.

- V�gre! M�r nem gy�zt�k t�relemmel!- „k�sz�nt�tte” Hiei a meglepett l�nyt.

- Hiei, ne l�gy ilyen goromba! Yura! Bar�tn�m! Csakhogy felkelt�l.- �lelte meg Botan a l�nyt.

- Botan! Nem lehet igaz! �s Koenma?

- �n is itt vagyok kicsi Yura.

- KOENMA!- ki�ltotta s�rva a l�ny �s a nyak�ba borult.- Nem hittem, hogy m�g l�thatlak!

- Szia! �n Keiko vagyok, �k itt Hiei, Yusuke a mostani szellemdetekt�v, Kuwabara, Gekai �s Yukina.

- �rvendek. Aprop�, hol van Youko?

- Nem tudjuk. Eddig minden perc�t itt t�lt�tte az �gyadn�l, de ma reggel r�nk b�zott �s az�ta m�g nem j�tt vissza.

- �rtem.

- Sziasztok! Hogy van?- l�pett be suttogva Kurama az ajt�n.

- � v�gre! Csak r�d v�rtunk.

- Szia Youko. Eln�z�st, Shuuichi.- s�t�tte le eddig csillog� szem�t Yura.

- Rem�lem m�r jobban vagy!- mondta Kurama aggodalmasan, azzal egy puszit nyomott Yura homlok�ra �s le�lt mell� az �gyra.

- Most, hogy mindenki itt van, illene beavatnotok minket a r�szletekbe, mert ez nekem egy kicsit nagyon k�d�s.- ki�ltotta el mag�t s�rt�d�tt hangon Yusuke.

Hosszas besz�lget�s kezd�d�tt.

- Sz�val az �gy volt, hogy szellemdetekt�vk�nt dolgoztam Koenm�nak. Az asszisztensem Botan volt. Egy nap sz�rny� h�reket kaptam. Kiraboltak egy teljes falut a Szellemvil�gban a lakosokat pedig lem�sz�rolt�k. Az lett a feladatom, hogy keressem meg a banda vez�r�t, a hideg, kegyetlen �s v�rszomjas Youko Kuram�t (^^). Be kellett �p�ln�m a csapatba �s jelentenem Koenm�nak a t�rt�nteket. A beolvad�s nem volt k�nny�, hiszen egy egyszer� ember voltam �s a bandavez�r nem akart b�zni bennem. A beavat� feladatom egy �rt�kes �ra ellop�sa volt. Tal�n a sors fintora, hogy az az �ra pont Koenma tulajdona volt, �gy k�nnyen megszereztem.

�gy lettem tagja a csapatnak. A vez�r eleinte t�vols�gtar� volt, �n pedig Yomival bar�tkoztam �s mindent jelentettem Koenm�nak. Azonban ahogy telt-m�lt az id� Yomi bevallotta, hogy t�bbet �rez bar�ts�gn�l. Nem tudtam mit tegyek. Azt�n Youko egyszer s�lyosan megs�r�lt egy csat�ban, amiben az �n �letemet mentette meg. Tartoztam Neki annyival, hogy ell�ttam a sebeit. Ez nem volt neh�z, hiszen orvosnak k�sz�ltem. Egyre t�bb id�t t�lt�tt�nk egy�tt. M�r nem �rdekelt a megb�zat�som. V�gre volt k�z�s t�m�nk, a biol�gia, majd ahogy egyre jobban megismert�k egym�st r�j�ttem, hogy beleszerettem. M�r nem teljes�tettem a feladatom, �gy �reztem �n m�r ink�bb a bandit�khoz tartozom. Leesett, hogy a kegyetlen harcos bel�l val�j�ban egy szeretetre v�gy�, �rz� l�lek. Yomival m�r nem is tudtam besz�lni, nem mertem a szem�be mondani az igazat. De r�j�tt, hiszen � sem h�lye, �s nagyon meg�rt� �s kedves volt. Ezut�n vakult meg. Valami sz�rny tette ezt vele. Mindegy. Egy �sr�gi kincset akartunk ellopni egy nagyhatalm� var�zsl�t�l. A tervet valaki el�rulta �s r�nk t�madtak. Mint k�s�bb kider�lt, Yomi volt az. Kurama egy fegyveres el�l menek�lt. Ennyire eml�kszem, mert egy �t�s k�vetkezt�ben el�jultam.

Mikor fel�bredtem Koenma �s Botan �ltek mellettem. Elmondt�k, hogy Youkot menek�l�s k�zben lel�tt�k �s hogy meghalt. Nem akartam hinni a f�lemnek. Azt hittem ez csak egy ossz vicc, de hamar r� kellett j�nn�m, hogy ez a val�s�g. P�r nap m�lva kider�lt, hogy Yomi volt az �rul�. Ekkor d�nt�ttem el, hogy megbosszulom a kedvesem hal�l�t. Elsz�ktem Koenm�t�l �s Yomihoz mentem. Kih�vtam p�rbajra, de mivel az er�m java m�g nem t�rt vissza, semmi es�lyem sem volt. Yomi meg�lt. �m p�r h�nappal k�s�bb �jj�sz�lettem. Ezt onnan tudom, hogy kiskoromban, amikor az iskol�ban a mitol�gi�t tanultuk, minden r�gi eml�kem, m�g az �rzelmeim is visszat�rtek. Ennek m�r 17 �ve.

- Milyen meghat�!

- Te t�nyleg meghalt�l!? Miattam?- k�rdezte meglepetten Kurama.- Azt tudtam, hogy Koenm�nak dolgozt�l. Egy ideig nem b�rtalak l�tni sem amiatt, hogy te is el�rult�l, de az �rz�seim er�sebbek voltak a b�szkes�gemn�l. Nem is �rtettem ez hogyan lehets�ges.

- Pszt. Most is megtenn�m �rted ugyanezt.

- Sz�val akkor ez a szerelem m�r majdnem 18 �ve tart?- k�rdezte Kuwabara zavartan.

- Mondhatjuk ezt is.- nevetett Yura.- Aprop�, mi van a csapatommal?

- Elt�vol�tottuk �ket innen.

- Mi? Mit csin�ltatok? A mostani b�ty�m is k�zt�k volt!

- �h�m.

- Mi van?

- Szijja Hugicuki!- sompolygott el� egy magas barna fi�.- a t�bbiek hangos nevet�sben t�rtek ki.

- Souta! Te agyal�gyult! Am�gy honnan tudt�tok, hogy a b�ty�m? De h�lye vagyok, van sz�ja.

- Na l�tod! V�gre egyszer nem �n mondtam. Am�gy meg tudod, hogy az ikrek mindent �reznek, amit a m�sik. Egysz�val a lelk�nk keveredett. A versenyen meg az�rt indultunk, hogy megtal�ljuk Yomit �s megbosszuljuk Kuram�t. De ahogy l�tom feleslegesen t�rt�k magunkat.

- Ikrek?

- Aha, k�tpet�j�ek.

- Souta! Fejezd be de azonnal!

- Yura, besz�lhetn�k Veled?- k�rdezte Kurama, mik�zben finoman intett Yusuk��knak, hogy ideje menni.

- �h m�r ennyi az id�, menj�nk kaj�lni.- vetette fel az �tletet Yusuke.

- Ok�. Sziasztok!

Ezzel mindenki elsz�guldott.

*****

- Nos, mit akart�l mondani?- k�rdezte Yura.

- Sz�val, szerintem ez, nem lehet v�letlenen. Ez tal�n egy �gi jel arra, hogy mi egym�snak vagyunk teremtve. Nem gondolod?

- Val�ban. Az biztos, hogy �n m�g mindig �gy szeretlek t�ged, mint 18 �ve akk�nt a Yurak�nt. B�r most teljesen m�s vagy. De nekem a k�ls� semmit sem jelent. Hiszen tudod.

- �gy igaz. Te volt�l az egyetlen, aki meg tudott l�gy�tani, �s mindv�gig mellettem �llt. A k�ls� m�sodlagos egy ilyen szerelemn�l. �s r�ad�sul a szemeid, a sz�d �s a hajad nem v�ltozott semmit. M�g mindig az a csodasz�p, kedves, aranyos Yura �l itt mellettem, mint annak idej�n.

- Kurama!

- Tess�k?

- �n mindig szerettelek, SZERETLEK �s szeretni foglak. 

- �n is T�ged kedvesem.

S vallom�sukat forr� cs�kkal pecs�telt�k meg.

The end

                                                                                                                        By: Dit