3.fejezet

Mikor magukhoz t�rtek, egy h�v�s �s rideg szob�ban voltak. A falak k�b�l, az ablakokon �s az ajt�n vasr�cs.

-Sz�p volt Yusuke!- ord�totta Kuwabara, mikor esz�be jutott, hogy mi is t�rt�nt.

-N�zz�k a j� oldal�t! Kijutottunk!- mondta s k�zben k�nosan vigyorgott.

-Ha-ha, nagyon vicces!- mondta Hiei. Az ajt�hoz s�t�lt, ki akart ny�lni a r�csokon, de a tengerparti falhoz hasonl�ba �tk�z�tt.

-Vagy tal�n m�gsem- mondta Kurama.

-�s most mit csin�ljunk?- k�rdezte Yusuke.

-Ki kell jutunk innen, amilyen gyorsan csak lehet!- mondta Kurama.

-J�n valaki!- mondta Hiei, majd elh�tr�lt az ajt�t�l.

-Nocsak nocsak. H�t fel�bredtetek?

-Azonnal eressz ki minket!- mondta Hiei.

-Ugyan mi�rt tenn�m?- k�rdezte.

-Ayumi! V�laszolj! Mi�rt csin�lod ezt?- rohant az ajt�hoz Kurama.

-Hogy mi�rt? Mert van valaki a Szellemvil�gban, aki fontos nekem- v�laszolta.

-Hogy mi? Valaki…aki fontos neked?!- mondta cs�ndben Kurama, majd vissza �lt.

-Ne sir�nkozz! Az aki t�ged szeretett, nemsok�ra meghal…

-Ezt meg hogy �rted? –k�rdezte.

-Majd megtudod…�r�k!- ki�ltotta, majd n�h�ny j� megtermett sz�rny l�pett be a cell�ba. –Hozz�tok �ket!- adta ki az utas�t�st. A sz�rnyek odamentek a foglyokhoz.

-Itt a lehet�s�g!- mondta Hiei, �s m�ris t�mad, azonban hasztalanul.

-Elfelejtettem volna?- k�rdezte g�nyosan Ayumi.

-Mi a fene ez?- k�rdezte Hiei idegesen, mikor a kezein l�v� energiabilincsekre pillantott.

-Ezeket nem tudj�tok leszedni! Min�l jobban er�lk�dt�k, ann�l jobban szor�t �s elsz�vja az er�t�ket is! –mondta nevetve. –Hozz�tok �ket!

Az �r�k kivitt�k �ket. Kicsit kap�l�ztak, majd bel�tt�k, hogy semmit sem tehetnek. Egy nappalinak szolg�l� helyis�gbe vitt�k �ket, ahol le�ltek.

-K�rtek?- k�rdezte Ayumi az asztalon elhelyezett te�ra utalva.

-K�rn�nk, de a bilincsekkel nem tudunk inni. Ha levenn�d �ket, sokkal k�nnyebb lenne- mondta Kuwabara bugyuta vigyorral.

-H� de ravasz- mondta g�nyosan Hiei.

-Neked tal�n van jobb �tleted?- kezdett ord�tozni Kuwabara.

-�s ti akart�tok megmenteni a vil�got?- k�rdezte len�z�en Ayumi, majd belekortyolt a te�ba. N�h�ny m�sodpercig hallgatta, ahogy Hiei �s Kuwabara marj�k egym�st, majd intett a sz�rnyeknek.

-Nos, abban a megtiszteltet�sben lehet r�szetek, hogy l�thatj�tok, ahogy az �tj�r� megny�lik.

-De j� nek�nk…-mondta fanyalogva Yusuke.

-M�r semmit sem tehet�nk, hogy megakad�lyozzuk? –k�rdezte Kurama, aki hossz� hallgat�s ut�n el�sz�r sz�lalt meg, akkor is elcsukl� hangon.

-Semmit- mondta nyugodtan a l�ny, s ism�t kortyolt egyet. Miut�n megitta te�j�t, a cs�sz�t letette az asztala, majd fel�llt.

-Hozz�tok �ket!- mondta �s elindult kifel�. A sz�rnyek engedelmeskedtek. Mindenki kiment a h�zb�l, majd az udvaron meg�lltak.

-M�r nem sok van h�tra…-mondta Ayumi cs�ndben. Az udvar m�sik v�g�ben �szrevettek egy magas, henger alak� �p�letet. L�tszott rajta, hogy nagyon �reg. Oldal�t k�l�nb�z� feliratok d�sz�tett�k. Elkezdt�k arra vonszolni �ket.

-Mi ez a furcsa er�?- k�rdezte Yusuke. –Ti is �rzitek?

-Valami vonz befel�- mondta Kurama.

-Amit �reztek az nem m�s, mint a szellemek h�v�sa- mondta Ayumi. P�r perc m�lva az �p�let el� �rtek, majd bementek. Az �p�letnek bel�l is henger alakja volt. A padl�n k�r alakban k�l�nb�z�, a kint l�tottakhoz hasonl� jelek d�szelegtek. Az alj�r�l fel lehetett l�tni eg�szen a tetej�ig, nem voltak emeletek, kiv�ve a legtetej�t.

-Mi ez a hely? –k�rdezte Yusuke.

-Ez? Ez a szerkezet, amely megnyitja a kaput!- mondta sz�tt�rt karokkal.

-Mi? –n�ztek a foglyok �rtetlen�l. Ayumi les�t�tte szemeit.

-Ostob�k vagytok! Azt hitt�tek, hogy az �tj�r� megnyit�shoz sz�ks�ges szerkezetet �p�tem. Pedig az m�r �vezredek �ta k�sz. Ez az! Az eg�sz �p�let maga a szerkezet! Csak egyetlen apr�s�g hi�nyzott. Az, ami megnyitja!- nevetett.

Ism�t intett a d�monoknak, akik behoztak egy l�nyt. Szakadt ruh�t viselt, haja k�cos volt �s az arc�ba l�gott. Nem lehetett kivenni, hogy is n�z ki. Viszont Kurama felismerte.

-Ayumi?- k�rdezte ord�tva. A l�ny feln�zett, szemei �resek voltak, de s�rni kezdett.

-Ha � Ayumi…akkor te ki vagy?- k�rdezte Hiei. A l�ny elmosolyodott, majd fordult egyet a tengelye k�r�l. Mire vissza �rkezett eredeti hely�re, m�r egy teljesen m�s n� �llt el�tt�k.  De ink�bb sz�rny volt, mint n�. F�lei hegyesek voltak, kezein hossz� karmok d�szelegtek. Arc�n �s teste t�bbi r�sz�n fekete cs�kok h�z�dtak.

-Nyomoz�k vagytok �s nem j�ttetek r�?- k�rdezte rekedt hangj�n.

-Nem, nem j�tt�nk r�- mondta Kurama.

-L�tom kiss� megnyugodt�l- mondta az �l Ayumi, Kurama megnyugv�st el�rul� hangj�ra utalva. –De ne �r�lj el�re! Meghal! Mint m�r mondtam, kellett egy apr�s�g a szerkezethez. Egy k�l�nleges ember. Annak is a v�re…

-Ezt meg hogy �rted?- k�rdezte Hiei.

-Ayumi egy k�l�nleges ember. B�r ink�bb a lelke a k�l�nleges. Tiszt�bb, mint az �tlag emberek�. �gy �nmag�ban is el�g nagy hatalma van a lelk�nek. De ha beszennyez�dik, a megv�ltozott energia olyan er�t gener�l, amely…

-K�pes megnyitni egy dimenzi� kaput!- fejezte be Hiei.

-Okos- mondta mosolyogva.

-Mit csin�lt�l Ayumival?- k�rdezte Kurama m�rgesen.

-Egyszer�! Amin szentecske a dr�ga, egyszer�en r� kellett vennem ,hogy gyilkoljon. Nem volt neh�z, b�r n�h�nyszor igencsak ellenkezett…Am�gy a nevem Akyo. �s a kaput az�rt akarom, hogy az ap�m �tj�hessen.

-Az ap�d miatt csin�lod?- k�rdezte Yusuke, kiss� sz�nakozva. Akyo kedvesen mosolyogni kezdett.

-�, igen! Az apuk�m miatt…Mert hi�nyzik az �n dr�ga apucik�m…-mondta aranyos hangon.-… Hogy ti emberek mennyire ostob�k vagytok!- ki�ltotta g�nyos �s megvet� hangon.- Ha az ap�m �tj�n erre a vil�gra, hatalmat kapok. Mindent a hatalom miatt csin�lok. Ostoba emberi �rzelmek! Semmire nem j�k!…Most pedig itt az id�!- mondta kiss� megnyugodva. A d�monok, akik l�nyt tartott�k, felvitt�k Ayumit az �p�let tetej�re. Azon a szinten egy kopors�hoz hasonl� doboz volt, fel�ll�tva. Bel�l egy ember alak� �reg volt. Be�ll�tott�k a l�nyt a dobozba, majd r�z�rt�k. Bel�l mindenhol apr� peng�k voltak, melyek �sszekaszabolt�k Ayumi test�t. Lassan mindenhonnan folyt a v�re, s az a doboz alj�b�l kivezet� ny�l�son �t t�vozott. V�re lassan l�that� lett a f�ldszinten l�v�k sz�m�ra is. A plafon k�zep�b�l �szak, d�l, kelet �s nyugat fel� egy-egy v�r�s cs�k indult, majd mikor el�rt�k a falat, lefel� kezdtek folyni. Lassan csordog�lt a falon, azt�n el�rte a f�ldet �s a padl�n folyt tov�bb. Az �p�let k�zep�n egy k�r alak� m�lyed�s h�z�dott. Ayumi v�re ide is el�rt, majd a k�rben kezdett folydog�lni. Egyre gyorsabb lett, majd v�r�sen izzani kezdett a k�rvonal. Hamarosan az eg�sz k�r v�r�sen izzott. Akyo szemeiben v�gtelen el�gedetts�g csillogott.

-V�gre!