Seto felord�tott f�jdalm�ban, �s Joeyt elengedve t�rdre esett. A k�s pont a bord�i k�z�tt csusszant �t, �s a t�deje als� fel�t �rte. Tudta, ha kih�zza, perceken bel�l megfullad a penge hely�re �raml� v�rt�l…

�gy k�ssel az oldal�ban pr�b�lt meg fel�llni, �s �tjutni a rakt�r t�ls� fel�be a csukly�shoz, �m n�h�ny l�p�s ut�n minden erej�t legy�zte a f�jdalom �s ism�t �sszeesett…

— Yugi! Yugi! K�rlek, �bredj…! — ki�ltotta k�nnyes szemmel Rebecca, mik�zben a fi� v�ll�t r�zta, hogy �gy pr�b�lja felkelteni.

Ez megtette hat�s�t, �s Yami k�b�n pislogva lassan mag�hoz t�rt.

— Rebecca… Hogy ker�lsz te ide?

— � Yugi… — a l�ny zokogva borult a nyak�ba, majd forr�n megcs�kolta, Yami pedig egy arany villan�ssal elm�t v�ltott.

— Mi a baj? — k�rdezte Yugi f�radtan mosolyogva, �s megsimogatta a l�ny arc�t.

— Ki tette ezt veled? — k�rdezett vissza Rebecca m�g mindig szipogva.

— Kaiba… Megtudott valamit a gyilkosr�l, de nem akarta elmondani… Most pedig elment valahov�, �s hogy ne tudjak vele tartani, le�t�tt…

Rebecca elsz�rnyedve hallgatta, �s m�r �pp nyitotta a sz�j�t, hogy valami cseppet sem h�zelg� jelz�vel illesse Setot, de Yugi megel�zte:

— Hogyhogy ut�nam j�tt�l? �s a t�bbiek?

Erre a l�ny ism�t els�padt �s a k�nnyeivel k�szk�d�tt.

— Miut�n elment�l…, elj�tt �rt�nk…

— Mi?

— A csukly�s… Feld�lta az eg�sz h�zat, �s elvitte T��t �s Ishizut… Nekem szerencs�m volt, el tudtam b�jni…, de �k…

— Ne! — Yugi hirtelen felugrott.

— Ezt az �zenetet hagyta… — ny�jtott �t reszket� k�zzel egy �sszegy�rt pap�r fecnit a fi�nak.

— „Ha viszont akarod l�tni �ket, gyere a kik�t�be, a 66-os rakt�rban megtal�lsz…” — olvasta fel hangosan Yugi, majd egy hirtelen villan�ssal visszat�rt Yami.

Amikor Rebecca �szrevette a v�ltoz�st, d�h�sen n�zett r�, de nem sz�lt semmit.

— Jobb ez �gy Rebecca. — pr�b�lta nyugtatni a l�nyt — De most menj�nk. Nincs vesztegetni val� id�nk…

Amikor el�rt�k v�gre a 66-os rakt�rt, az els�, amit megpillantottak, az Seto kocsija volt.

— Ezek szerint Kaiba is ide j�tt… — jegyezte meg Yami — Figyelj, Rebecca! A legjobb lenne, ha itt megv�rn�l. Benn tal�n m�g bajod esne…

— Nem! Veled megyek! — jelentette ki ellentmond�st nem t�r� hangon a l�ny, �s Yami, b�rmennyire is ellenezte, hogy Rebecca is bej�jj�n, l�tta, hogy �rtelmetlen lenne vele vitatkozni. Megad�an s�hajtott, �s elindult befele az �p�letbe.

A hirtelen s�t�tben el�sz�r semmit sem l�ttak, de amint megszokta a szem�k, nem messze az ajt�t�l, a fal mellett, egy mozdulatlanul fekv� embert vettek �szre. Odasiettek h�t hozz�, hogy megn�zz�k, egy�ltal�n �letben van-e m�g.

— Joey! — Yami k�ts�gbeesetten ismerte fel bar�tj�t — Joey, k�rlek, ne…!

Mell� t�rdelt, �s felemelte a fej�t. Joey arc�t z�z�d�sok �s v�r bor�totta, de m�g �lt… Olyan er�tlen�l l�legzett, hogy alig lehetett �szrevenni. M�r nem tudott �rte mit tenni… Yami tudta, hogy Joeynak v�ge… De mi�rt? �s ki tette? Ishizu t�vedett, nem Kaib�ra kellett volna vesztegetni az id�t…

Tehetetlennek �rezte mag�t, �s ez csak fokozta f�jdalm�t. Hiszen Joey a legjobb bar�tja volt ebben az �let�ben.

— Yugi…? — Yami nem hitt a f�l�nek, hogy Joey m�g k�pes mag�b�l szavakat kipr�selni. —Engedj…

— Tess�k? — k�rdezte Yami, �s megpr�b�lta megakad�lyozni Joeyt abban, hogy k�s�rletet tegyen a fel�l�sre — Ne mozogj!

— Hagyj b�k�n! — ny�gte Joey �s ell�kte volna mag�t�l Yamit, ha karj�ban lett volna er� — Most… v�gzek vele!

— Kivel?

— Meg�lte a h�gomat… — folytatta, �s ha Yami le nem fogja, m�g k�pes lett volna �s ilyen �llapotban is fel�ll.

— Kir�l besz�lsz Joey? Ugye itt van a csukly�s…?

Joey csak f�radtan a fej�t r�zta �s m�g mindig szabadulni igyekezett.

— F�ra�, n�zd! — ki�ltott fel hirtelen Rebecca �s a helys�g t�ls� v�ge fel� mutatott.

Yami is oda fordult, �s megpillantotta Setot, aki m�r majdnem el�rte a h�ts� ajt�t, de az oldal�t fogva ism�t t�rdre esett.

— Nem! — suttogta s�padtan Yami — Ezt ne…!

Ha Joey val�ban azt hiszi, hogy Seto �lte meg Serenityt, akkor ezt is � tette vele…

— Az a f�reg okozta a balesetet… — suttogta Joey — �s… most… meg�l�m…

Minden eddigin�l er�teljesebb mozdulatot tett, amivel v�g�l siker�lt ell�knie Yamit az �tj�b�l, �m ez a marad�k erej�t is felem�sztette. M�g egy darabig g�rcs�sen pr�b�lt el�bbre jutni, de izmai nem engedelmeskedtek. V�gtagjai elernyedtek �s meghalt.

— Joey ne! — ki�ltotta Yami, de hi�ba.

Rebecca egy�tt �rz�n v�ll�ra tette kez�t �s szemeit t�r�lgette. Yami meredten n�zte halott bar�tj�t, majd egy sz� n�lk�l fel�llt �s Seto fel� indult.

Fenyeget�n �llt meg f�l�tte, de tekintete zavaros volt. M�g mindig nem tudta, mit higgyen.

Seto kezeire t�maszkodva pr�b�lt er�t gy�jteni. Minden egyes leveg�v�tel�rt meg kellett k�zdenie. Az oldal�ban l�v� k�s k�r�l m�r j� nagy foltban v�res volt a ruh�ja. Yami sejtette, hogy ez Joey m�ve.

— Mi�rt? — k�rdezte v�g�l halkan.

— Meg�lte Mokub�t… — zih�lta Seto an�lk�l, hogy feln�zett volna.

Yami nem sz�lt egy sz�t sem. Testv�rt a testv�r�rt, �letet az �let�rt… H�t val�ban id�ig jutottak?

A csendet �rd�gi kacaj t�rte meg. Az ajt�n a csukly�s l�pett ki, mag�val r�ngatva T��t �s Ishizut.

— F�ra�! V�gre �jra tal�lkoztunk!

— Engedd el �ket! — ki�ltotta d�h�sen Yami.

— Ne olyan hevesen F�ra�! B�r ahogy akarod….. — azzal ell�kte mag�t�l T��t, aki r�gt�n Yamihoz rohant �s szorosan �t�lelte.

— A papn�re m�g sz�ks�gem van… — mondta, majd folytatta —Tudod… Olyan furcs�k vagytok ti j�k… A szeretet nev�ben harcoltok a b�k��rt �s az igazs�g�rt, de n�zz v�gig magatokon: a bar�taid halomra �lik egym�st! — �s ism�t felnevetett.

— Ez nem igaz! Te �lted meg Tristant…!

— Val�ban… De csak el kellett kezdeni. Nem gondoltam volna, hogy a te Joey bar�tod elv�gzi helyettem a piszkos munk�t: k�rtyavad�szok, az a gyerek, a szerelme �s v�g�l Seth f�pap… Csak el kellett mondanom neki, ki okozta azt a balesetet…

— Mait is �…? — hebegte Yami.

T�a �s Rebecca d�bbenten �lltak mellette. Joey mint gyilkos? El se tudt�k k�pzelni, �s m�r nem �lt, hogy elmondja, mi�rt...

— Bizony F�ra�… — nevetett tov�bb a csukly�s — Hidd el, �r�m volt n�zni! Nekem csak Marik maradt, aki nem akart hozz�m csatlakozni, no �s persze ti…

— �tkozott! Ki vagy te egy�ltal�n?

— H�t m�r meg sem ismersz? — azzal lehajtotta csukly�j�t �s l�that�v� v�lt az arca. Feh�r haj, j�l ismert sunyi tekintet…

— Bakura!!! — ki�ltott�k mindannyian.

— Bakura? Val�ban ezt mondt�tok volna? H�t a sz�nalmas kis bar�totok m�r r�g nincs velem…

— Mi? — k�rdezett vissza Yami.

— Olyan gyenge volt, hogy hamarabb adta fel a k�zdelmet, mint sz�m�tottam…

— Meg�lted �t?

— H�t persze. Csak gyeng�tett…

Yami reszketett a d�ht�l. H�t azt hiszi ez a szellem, hogy mindent megtehet?

— �s persze nem � az utols�, aki az utamban �ll. — folytatta Bakura — Tudod F�ra�, nem csak a bar�tn�idet loptam �m el ma reggel. Nem hi�ba neveznek a tolvajok kir�ly�nak…

Leoldotta k�peny�t �s az Ezer�ves Gy�r� ott l�gott a nyak�ban.

— Az Ezer�ves Ikonok…

— H�t igen, F�ra�… Az egy szem Kirak�soddal es�lyed sincs ellenem!

Azzal �v�hez ny�lt �s egy gyors mozdulattal el�kapta �v�b�l az Ezer�ves Jogart, megszabad�totta f�l�sleges nyel�t�l, �s c�lzott.

Minden olyan hirtelen t�rt�nt. Yugi t�l k�s�n vette �szre, mire k�sz�l �s v�ltott elm�t. Miel�tt b�rmit is tehetett volna, az Ezer�ves Jogar k�s v�ge Rebecca sz�v�be f�r�dott, �s a l�ny holtan esett �ssze.

— Rebecca!!! — ki�ltotta k�ts�gbeesetten Yugi, de m�r k�s� volt.

Zokogva �lelte mag�hoz a l�ny �lettelen test�t, �m Yami �rezte, hogy erre most nincs id�. K�zben ugyanis Bakura �jabb t�r�ket vett el�, �s ism�t t�madni k�sz�lt, ez�ttal T��t c�lozva. Olyat tett, amit eddig m�g soha: Yugit figyelmen k�v�l hagyva �tvette teste f�l�tt a hatalmat, �s ell�kte T��t a rep�l� t�r �tj�b�l.

— � milyen romantikus! — nevetett Bakura — De nehogy azt higgy�tek, hogy megmenek�ltetek!

�jabb k�sek ut�n kutatott zsebeiben, Yami �s T�a pedig k�ts�gbeesetten pr�b�ltak fedez�ket keresni a siv�r teremben.

Am�g Bakura az � �ld�z�s�kkel volt elfoglalva, Ishizur�l teljesen megfelejtkezett. Amint a n� felismerte a menek�l�s lehet�s�g�t, botladozva Rebecca holtteste fel� indult. Lerogyott a l�ny mell�, �s egy darabig szomor�an n�zte, majd fej�t elford�tva egy mozdulattal kir�ntotta mellkas�b�l a Jogart.

M�r nehezen l�legzett, er�t kellett gy�jtenie ahhoz, hogy ism�t fel tudjon �llni. Tudta, hogy m�r nincs sok ideje h�tra. Amikor Bakura elrabolta �ket, lassan hat� m�rget itatott vele, hogy megt�rje. Bossz�t akart �llni az �sszes �jrasz�letetten, de nem akarta csak �gy lesz�rni, mint �ccs�t, hiszen, akkor nem k�nozhatja. �gy viszont biztosan �letben lesz m�g, mire v�gez T��val, �s akkor r�juk is sor ker�l, hacsak nem tesz valamit…

Borzaszt� gyeng�nek �rezte mag�t, m�gis fel�llt �s elvonszolta mag�t Setoig, aki szinte eszm�letlen�l fek�dt az oldal�n. Let�rdelt mell�, �s �vatosan az �l�be emelte a fej�t.

Seto �rezte, hogy megmozd�tott�k �s kinyitotta szem�t. D�bbenten ismerte fel Ishizut.

A n� egy j� darabig csak n�m�n n�zte �t, mindig is a k�zels�g�re v�gyott, de nem �gy…

— Egy hatalmas f�pap �r�k�se vagy, �s az egyetlen, aki m�lt� erre… — mondta leveg��rt kapkodva, �s Seto kez�be nyomta a Jogart, majd r�kulcsolta ujjait. — Te vagy az utols� rem�ny�k… Haszn�ld! — �s egy cs�kot lehelt a Jogar fej�re.

Seto nem �rtette. Egy Ezer�ves Ikon? De h�t mit csin�ljon � ezzel? Var�zsoljon? Nem hitt ebben az eg�szben, de t�l gyenge volt ahhoz, hogy elmagyar�zza Ishizunak. A n� k�l�nben is olyan furcsa volt. Nem �rtette, mi�rt ilyen gy�ng�d vele, mi�rt simogatja az arc�t, mi�rt n�z r� �gy… Hiszen � durva volt vele el�z� nap, hogy Yugival ne keveredjenek bele ebbe az eg�szbe…

— Ishizu…— suttogta, de a n� az ajkaira tette a kez�t.

— Ne! — mondta �s megr�zta a fej�t — Az �n id�m lej�rt… Haszn�ld a hatalmad!

Seto �rezte, hogy a Jogar nyel�nek �rint�s�vel valami ismeretlen er� ker�ti hatalm�ba. Ahhoz volt hasonl�, amit a Battle Shipen �rzett, amikor a K�kszem� H�s�rk�ny szelleme sz�lt hozz�… L�t�sa eltorzul �s �gy r�mlett neki, mintha egy hatalmas �p�letet l�tna. Nap, homok, k�t�bla, K�kszem�…

Ishizu tudta, hogy m�r nincs mag�n�l. Pedig neki �lnie kell! K�nnyes szemmel n�zte, ahogy Seto egyre kev�sb� jut leveg�h�z. Szerette volna megcs�kolni, csak egyetlen egyszer, de f�lt, hogy a m�reg, amit Bakura adott neki, m�g az ajkain van, �s tal�n meg�ln� vele… � hogy gy�l�lte �t ez�rt! Bakura �gy m�g utols� k�v�ns�g�t�l is megfosztotta. Marad�k erej�vel el�re hajolt �s homlokon cs�kolta Setot, de ism�t fel�lni m�r nem volt ereje. Megsz�d�lt, a f�ldre hanyatlott �s meghalt.

T�a �s Yami k�ts�gbeesetten pr�b�lkoztak kiker�lni Bakura dob�t�vols�g�b�l, de nem siker�lt. K�sz csoda volt, hogy a teljesen �res helys�gben m�g nem tal�lta el �ket.

—    �r�m n�zni, ahogy futsz, F�ra� — nevetett Bakura — de el�lem nem menek�lhetsz.

Yami �s T�a teljesen kifulladva n�ztek vele szembe. Tiszt�ban voltak vele, hogy ha v�letlen�l nem is tal�lja el �ket, akkor se b�rj�k m�r sok�ig a menek�l�st.

Bakura �jabb k�st emelt fel, �s teljes er�b�l elhaj�totta. Yami f�radt volt m�r, k�s�n vette �szre… Nincs �rtelme futni, ez�ttal biztosan eltal�lja…

T�a sokkal frissebb volt n�la. A m�sodperc t�red�ke alatt felm�rte a helyzetet �s az utols� pillanatban Yami el� ugrott, �gy a k�s �t tal�lta el.

—T�a! — ki�ltotta Yami �s tehetetlen�l kapta el a l�ny h�traes� test�t.

Bakura csak nevetett.

—    Ostoba l�ny! N�zd v�gig, ahogy meghal, F�ra�, �s ut�na v�gzek veled is!

—    T�a ne… — suttogta Yami.

T�a r�n�zett �s halv�nyan elmosolyodott.

—    Vigy�zz magadra… — felemelte kez�t �s f�lve meg�rintette Yami arc�t.

Yami behunyta a szem�t: T�a �rint�se kellemes bizserget� �rz�st keltett benne. M�g sose �rzett hasonl�t. Egy pillanatra t�k�letesen boldog lett, �s minden m�sr�l megfelejtkezett. Olyan boldogs�g volt ez, ami eddig teljesen ismeretlen volt sz�m�ra: bet�lt�tte az eg�sz l�ny�t. Egyszerre volt csod�latos �s okozott m�rhetetlen f�jdalmat.

—    F�ra�, engedj vissza! Hadd b�cs�zzak el t�le! — hallotta t�volr�l Yugi hangj�t, de nem t�r�d�tt vele.

Szerelmes volt. Lassan kinyitotta szemeit �s r�n�zett T��ra: gy�ny�r� volt… De haldoklott.

—    Sose voltam el�g b�tor, hogy… — suttogta a l�ny — hogy megmondjam…

—    Szeretlek. — mondta ki Yami.

T�a d�bbenten n�zett r�. H�t igaz lenne? �m m�g miel�tt b�rmit is mondhatott volna, Yami szenved�lyesen megcs�kolta.

Ahogy T�a meg�rezte forr� ajkait, hihetetlen �letigenl�s t�madt benne.

—    Nem akarok menni… — suttogta, amint a cs�k v�get �rt — Most nem…

Yami nem sz�lt semmit, csak szomor�an n�zett r�, majd ism�t megcs�kolta a l�nyt �s nem engedte el, ameddig �let volt benne. Azt�n csak szor�totta mag�hoz a halott testet, �s v�rta, hogy �t is utol�rje a v�gzete. Nem k�zd�tt tov�bb Bakura ellen, mert �lni sem akart tov�bb.

Bakura pedig ism�t c�lzott…

Piramis…, sz�rnyek…, t�meg…, egy ismeretlen l�ny…, K�kszem�… Jogar…, k�t�bla…, K�kszem�…, f�jdalom…

Setot l�z�lmok k�nozt�k. K�ptelen volt m�r k�l�nbs�get tenni a l�tom�sai �s a val�s�g k�z�tt, a Jogar hideg nyele azonban id�r�l id�re mag�hoz t�r�tette. Lek�zdhetetlen k�sztet�st �rzett azir�nt, hogy megmozduljon. �vatosan felemelte a fej�t �s megpillantotta Bakur�t, amint egy k�st emel a leveg�be: valakit meg fog t�madni… De hi�ba er�ltette a szem�t, nem tudta tiszt�n kivenni kit. Pihennie kell egy kicsit…

Behunyta szem�t, de ism�t l�tom�st l�tott. Egyenesen a Napba n�zett, �m a nagy f�nyess�get Mokuba arca takarta el el�le… Ez ism�t mag�hoz t�r�tette.

Bakura mintha nevetett volna, az ismeretlen alak pedig meg se pr�b�lt menek�lni. �gy meg fog halni… Nem engedheti! Hiszen m�g gyerek, legal�bbis annak t�nik… �s ha Mokuba az? Mintha az el�bb �t l�tta volna…

�s val�ban: ebben a percben megpillantotta testv�r�t Bakura el�tt t�rdelni, amint k�ts�gbeesetten n�z r�… Ha nem tesz valami, elvesz�ti �t ism�t!

Er�nek erej�vel fel�llt �s a magasba emelte az Ezer�ves Jogart…

—    H�t m�r nem is menek�lsz, F�ra�? — k�rdezte g�nyosan Bakura kez�ben az utols� k�ssel.

Yami nem v�laszolt �s nem is mozdult. T��t a karjaiban tartva n�zett farkasszemet vele, �m Bakura keze hirtelen megremegett…

H�l�k�nt hullott r� a k� kem�ny akarat, olyan v�ratlanul, hogy felfogni sem volt ideje, de m�g akkor se tudott volna ellene k�zdeni, ha idej�ben felismeri az �t fenyeget� vesz�lyt.

—    Most meghalsz! — visszahangzott agy�ban a parancs, �s Bakura b�rmif�le ellen�ll�s n�lk�l engedelmeskedett. A kez�ben l�v� t�rt maga fele ford�totta �s elv�gta a saj�t tork�t.

Yami megsemmis�lten figyelte a jelenetet, majd Seto fele fordult, akinek hangos koppan�ssal esett ki a kez�b�l a Jogar, majd maga is elv�g�dott a padl�n. �vatosan elengedte T��t �s odat�molygott hozz�.

Seto m�g egyszer utolj�ra kinyitotta a szem�t, de nem ismerte meg �t.

—    Mokuba… — suttogta.

Testv�r�t l�tta ism�t a nagy f�nyess�gben, amint mosolyog r�, �s integet neki. Elindult fel�, �m arc�ra �rny�k vet�d�tt: a K�kszem� H�s�rk�ny volt az…

—    Nyugodj b�k�ben. — mondta Yami, �s ujjaival �vatosan lecsukta Seto szemeit.

H�tat ford�tott halott szeretteinek, �s lass� l�ptekkel elhagyta a rakt�rt.

Alkonyodott. A v�r�sen izz� nap a tengerbe hanyatlott v�rsz�n�v� v�ltoztatva a vizet.

Yami egy szikl�n �lt a kihalt parton �s �res tekintettel b�multa a hull�mver�st. Kab�tja az �l�ben fek�dt, m�g mindig piros volt T�a v�r�t�l…

—    Nem tudtam, hogy szereted… — mondta a t�le nem messze �l� szellemtest� Yugi.

—    �n sem… — v�laszolta hossz� hallgat�s ut�n.

�gy �rezte, nem b�rja elviselni a f�jdalmat, amit a l�ny elveszt�se okozott. Mi�rt most? Hiszen T�a mindv�gig vele volt! Mi�rt akkor j�tt r�, hogy szereti, amikor m�r nem lehet az �v�??

—    Mihez kezd�nk most? — sz�lalt meg ism�t Yugi.

—    Nem tudom…

Nem akart tov�bb �lni �gy… Ha nem osztozott volna Yugival a test�n, m�r r�g v�get vetett volna szenved�s�nek, �m �gy nem volt hozz� joga…

—    Azt hiszem, egyre gondolunk… — jegyezte meg halkan Yugi.

Yami felkapta a fej�t �s d�bbenten n�zett bar�tj�ra.

—    Tudod Rebecca �s a nagyapa n�lk�l… — kezdte magyar�zni Yugi — �s persze Joey �s T�a is…, meg Tristan…

De nem b�rta tov�bb �s k�nnycseppek folytak v�gig az arc�n.

—    Mit �r az ember a bar�tai n�lk�l? — k�rdezte k�ts�gbeesetten.

—    A szerelme n�lk�l… — folytatta elm�l�zva Yami — H�t semmit…

—    Tudom, mi j�r a fejedben F�ra�… �s �n is ugyanazt akarom.

—    Biztosan? — k�rdezett vissza Yami.

—    Igen. Biztosan.

Yami b�lintott �s szomor�an egym�sra mosolyogtak, majd fel�llt �s les�t�lt a partra.

— A legjobb bar�t volt�l…— mondta �s beleg�zolt a v�zbe.