~Nos Kage, hol van?~ Kérdezi Lina Kaget.
~~Nem tudom.~~
~Micsoda? Idáig vezettél és nem tudod hol van?~
~~Nos. NEm tudom biztosra, de te is érzed.~~
~Én?~
~~Igen.~~
~Egy próbát megér ...~ KEzdte volna Lina, de észrevett valamit.
"Akárki is vagy, jobb ha megmutatod magadat." Követelte a varázslónő.
Egy alak lép elő.
*sóhaj* "Grin, csak te vagy az. Idegesítel." Fordult meg Lina és kezdett elsétálni.
"Szóval, én csak idegesítelek? *csettint*  Kapjátok el."Utasít Grin egy csapatnyi orkot.
"Orkok? Komolyodj meg. FIREBALL!!" Égette fel őket Lina.
"Akkor." *csettint*
"TRollok?" Néz Lina mint három hegyi troll sétál be a területre.
"Több kell?" *csettint*
"Két vérfarkas és egy óriás?" Készít Lina elő egy FIREBALL, ami látszólag megrémísztette a trollokat, mert azok nem nagyon szeretik a tüzet és az az eggyik vérfarkast. Az óriás és a másik farkas Lassan közeledett Linafelé, aki egyszerűen megsütötte őket a megnövelt tűzvarázslattal.
"Kell még több is?" Kérdezi Lina a megrémült maradéktól.
"Ó te kis ... "Mondja Grin amint a maradék elpucolt. Grin erre fütyült eggyet.
"És most?" Néz szét Lina unottan.
"Itt is van ... " Vigyorog őrülten a mágus.
"Nos, akkor nézzük csak ... "Lina meglátott egy alakot az árnyékokból előlépni.
Az alak egy bestia volt kétségkívül. Bár a fejét maszk védte, a szeméről és a füléből Lina arra következtetett, hogy az ellenfele egy vérmacska. A bestia sötét zöld harci páncélt viselt és a kezei fáslizva voltak. A hátán és hatalmas kard volt, aminek a markolatán Lina finoman vésett rúnákat vélt felfedezni.
~Ez sem egy átlagos bestia-harcos.~ Gondolja Lina, de semmi többet.
A bestia kihuzta a kardját és felvett egy klasszikus harci beállást, majd várt Linara.
"Heh, egy képzett bestia-harcos nem elég, hogy legyőzzön." Jelenti ki Lina és megidézett egy Freeze Arrowot. A bestia látva ezt, elmormogott valamit és a hosszú pengéje kéken felvillant, majd jelentősen hosszabb és keskenyebb lett.
~Ahogy gondoltam, egy átkozott (enchanted) fegyver. Szükségem van rá.~ Mosolyog a varázslónő, majd a fagy varázslatot a bestia felé dobta. A harcos nyugodtan állt és a pengét ugy tartotta, hogy ütközési pályán álljon a varázslattal, majd hirtelen felé csapott.
~Gondoltam.~ *mosoly* "TÖRÉS!!" Adta ki Lina a parancsot és a fagy varázslat egy sűrű, de hideg ködfelhővé alakult át.
A bestia meglepődött és kiugrott a ködfelhőből, de nemlátta a varázslónőt semerre sem. Amint a ködöt elfujta a lágy szellő meglátta a varázslónő alakját egy fa mögött. Gyorsan elmondott pár parancsszót és a penge felvette az eredeti alakját és szinét.
"Végezd ki." Parancsolja Grin.
A bestia hirtelen megállt, majd felugrott a levegőbe, éppenhogy elkerülve egy Fireball hatását.
"Feladod?" Sétál be Lina az utra.
"Miért kéne?" Kérdezi a bestia.
"Azért mert valami elkerülte a figyelmedet." Magyarázza a varázslónő.
"És mi?"
"Grin nem tud neked annyit fizetni, hogy megérje neked velem küzdeni."
"Stalker ingyen csinálja, mert az erejét akarja felmérni." Mondja Grin.
"Felmérni az erejét? Ellenem? ... Jó vicc ... "Emeli fel Lina a kezeit, majd megidéz egy víz és egy tűz varázslatot.
Stalker látva ezt, fogást váltott a fegyverén és megint elismételte a szavakat, amik felerősítették a penge alakját és kékes fényt vontak köré.
Lina eldobta a fagy varázslatot, majd felhővé bontotta le és beledobta az előkészített Fireballt. Az eredménye a két összeütköző varázslatnak egy magas-légnyomású lökéshuláám volt ami kifelé terjedt. Lina egy Air Valm [Villám Burok] varázslattal védte magát, de Grint és Stalkert hátra vetette. Grin köveknek csapódott és Stalker nekicsapódott pár fiatal fának és végül megállt azzal, hogy egy Démon Fának ütközött.
Mint a neve is utal rá a fa lassan az ájult bestia-harcos felé nyúlt, de Lina lefagyasztotta a fát és vele eggyütt a harcost.
~Fenébe is ... Pedig kellett az a különös fegyver ... de ahogy kinéz ... SOKKAL nehezebb mint amit egy átlagos ember eltudna hordani ... ~ *sóhaj*
"Szóval, Grin ... Készen állsz egy kis mulatságra?" Mosolyog Lina.
"Uhhh ... *Állt fel a kábult mágus* Viszlát!!" Fordul meg és ütközik egy lánynak.
"Heeeeello." Mosolyog rá a másik lány, aki egy varázslónő.
"Mi --- Huh?" Amint Grin észrevette Linat és Linat, de két ellentétes oldalán.
"Lina-chan, miért lógsz ilyen vesztesekkel?" Kérdezi Yumiko és elfujta Grint egy Diem Winggel.[Szél Katapult]
"TE?! Te meg mit keresel itt?" Kérdi Lina Yumikotol.
"Kihivlak téged?" Mosolyog az árnyék előkészít egy Fireballt.
"De ha megölsz, ittletve fordítva akkor mindketten meghalunk." Oltotta ki Lina a tűzvarázslatot egy Mos Varim segítségével. [Kb egy tűzgolyót ki tud oltani]
"Akkor egy egyenlő küzdelem?" Jelenik meg Xellos.
"Mi más sülhet még ki balul." Sóhajtott Lina és leült.
"Miért Lina-chan, nem örülsz annak, hogy látsz minket?" KÉrdezi Xellos.
"Nos. Ha örülhetek annak, hogy látom a sötétséggel megszállott magamat és egy mazokut aki megpróbálja feltámasztani az urát bennem, akkor az vagyok." Jelenti ki a lány.
"Lina-chan, készen állsz?" Kérdezi Xellos.
"A Lélek dial miatt?" Néz fel az ideges varázslónő.
"Nem, miatta."
"Ki miatt?"
"Helix." Mutat Xellos az emberszerű mazokura.
"Helix?" Lina elengedett egy unott pillantást a mazoku felé.
"Xellos. Most lerendezzük ezt."
"Oh, szia Helix." Mosolyog a pap.
"Ember, el az utamból." Az emberszerű mazoku odalép Linahoz, majd megragadta a köpenyét és eldobta őt. Lina megidézte a szárnyait,hogy megállítsa a zuhanását.
"Sajnos azt kell mondanom, hogy nem engedhetem." Lebegett Lina Xellos és Helix közé.
"Lina-chan, tényleg meg akarsz menteni?"
"Nem, csak Shabby-chan idegesít ... "Jelenti ki Lina és felnéz az emberszerű mazokura.
"Ó ... *kuncog* ... Helix, jobb ha feladod." Ül le Xellos egy sziklára.
"Mit tehetne egy ember ellenem?" Idézte meg a mazoku az ostorát.
"Hogy tájékoztassalak kedves Helix. Ez a lány itt Lina Inverse, nem egy egyszerű ember."
"Szóóóóóval, a 'Lina Inverse' mi? Lány, mutasd meg nekem mit tudsz." Nevet a mazoku.
"És én?" Jön Yumiko hangja hátulról.
"Ki volt *Fordul meg Helix* az? *Meglátja Yumikot* Hmm, érdekes. Egy ember aki ismeri a létsík váltást [Phase Shifting]. Mégse vagy olyan gyenge mint gondoltam."
"NEm igazán." MOndja Lina és az árnyéka oldalára sétál.
"Egy illuzio varázslat? *Kérdezi a mazoku, de a bal karját egy varázslat roncsolja szét* Egy másolat?" Helix bal karja lassan elkezdett regenerálódni.
"Eggyik sem. Én vagyok az igazi és ő az én 'árnyam'." Hajol le Lina és felkap egy botot.
" ... 'Árny'?" Helixen egy vizcsepp jelent meg.
"De mondd el, miért véded ezt a férget?"
"Az urasd teszi."
"Ő parancsolta, hogy öljem meg." Jelenti ki Helix.
"Shabranigdo, a sötét isten." Magyarázza Yumiko.
" ... Nem cspsz be." Az ostor amit tartott elkezdett lánygolni.
~Ó, hogy mennyire utálom én ezt.~ Gondolja Lina és pár rúnát vésett a földbe. ~Kage?~
~~Igen?~~
~Megidézhetem 'őt' és utánna visszakapom az irányítást?~
~~Nem, egyszer megidézed 'őt' és ő fog irányítani.~~
~Ó, akkor ...~ Lina befejezi a rúnákat lss egy varázslatott kezdett el idézni, de abbahagyta amint meglátta hogy:
"Ez majd meggyőz téged?!" Emelte fel egy kezét Yumiko és egy rövid kántálás után megjelent a Ruby-eyed Blade [Rubin szemű kard] Lina tátogott és hagyta a botot leesni.
"Ez nem jelent semmit." JElenti ki Helix és a lángoló fegyverrel Yumiko felé csapott. Bár az ostor teljesen eltalálta őt, semmi sem történt.
~Kage, nehogy azt monnd hogy ez igaz.~
~~Nos, pedig ugy néz ki.~~
~De, gyebgének tűnik, vagy nem?~
~~Biztosan gyenge.~~
Egy sötét és mély ban hangzott Yumiko testéből. A mazoku megáll a hang miatt.
"Ellen mersz szegülni, szolga?"
"Szolga? Kinek hiszed magadat?" Lép közelebb a mazoku, de yumiko létsíkott váltott mielőtt a mazoku megtámadhatta volna őt és megjelent a csapás után. Yumiko a sötét ur fegyverét a mazoku elé tartotta, majd egy vörösen pulzáló gömböt forlmált belőle.
Lina idegesen mosolygott és végig nézte amint a vörös gömb elrepítette a mazokut.
"Uh ... Hogy utálom 'őt' ezért." Jelenti ki Yumikomitán a megszállás megszűnt.
Linan megjelent egy vizcsepp." Tudom, hogy miről beszélsz."
"Mi?" Néz Yumiko Linara.
"Engem és sárkány úúr száált meg és 'ő'."
"Te is 'vele' vagy?"
"De, én nem hagyom magam irányítani."
"Nyugi, nyugi lányok."
"Xellos!!" Dobott Lina egy Fireballt a mosolygó mazokura.
"OW!!" Xellos nem volt képes a Fireball kivédésére.
"Lina-chan, nem kéne mennünk?" Kérdezi Yumiko.
"Micsoda? Miért jössz velem? ... "
" 'Őmiatta'?"
"Rendben. *sóhaj* De nem próbálj meg semmit se ami megölhet mindekt ... 'róla' beszélve, 'ő' is olyan mint megőrül a világ pusztítás miatt? ... pusztítási beszédek igy ... és beszédek ugy meg ilyesmi, igen?"
"nem, inkább kínzás és Gyilkolás, de a beszédes rész stimmel."
" ... *sóhaj* Ugy néz ki még a sötét isten se a legtökéletesebb megszemélyesített negatív lény elvégre."
"Miről suttogtok Linachan és Lina-chan?"
"Xellos, először is. A nevem Yumiko és ha Yumikop-channak mersz hivni, akkor én személyesen öllek meg, nem érdekel hogy 'ő' mit akar." Mondja a dühös 'árny'.
"Az titok." Tűnik el Lina.
"Mi? Mikor talnu--- *ütés* --- ta meg." Fejezi be Xellso a földről.
"Illuzio. *ujjong* Most már sokkal jobban érzem magamat."

*Sokkal később, mélyen az Árnyak Völgyében*
"Itt vagyunk." Jegyzi meg Xellos.
"Tényleg?" Kérdezi Lina.
"Ja." Mosolyog a mazoku.
"És ... hol van?" Néz körül Yumiko.
"A bejárat valahol ott van." Mutat Xellos dél-nyugatra.
A lányok elkezdtek körbe sétálni és a környezetet kutatták.
"Xellos, te tudod hol van a 'PONTOS' bejáááÁÁÁÁÁÁ!!!!" A lányok leestek egy lyukba.
"Pont ott. *Lépett közelebb a pap a gödörhoz és lenézett* Lányok, jól vagytok?"
Valami vizhagzott felfelé, de Xelos nem tudta megállapítani, hogy mi az.
"MEg tudnátok ismételni? Ne hallo--- *Egy varázslat sugárzott felfelé a lyukból* ---ttam ezt. *Xellos köhögött párat* Jól vannak." Veszti el az egyensúlyát és leesett a lyukba.

*A gödör alján*
A lányok kicsivel a talaj fölött lebegtek. Lina ránézett az árnyékára.
"Eltennéd azt?" Kérdezi Lina yumikotól, akinek a bal karján vörös pengék voltak.
"miért?"
Az égő Xellos tette meg az első benyomást a barlangban, pontosabban az első benyomást.
"Elég nekem átváltozni, nem akarlak 'téged' látni valamivé  változva."
"Pontosan." Nyögte a födről a röpogósra sült Xellos.
"CSendet Namagomi."
"Az Phyria mondata, Lina-chan." Mondja Xellos és fel ült.
"De illik rád."
"Lina-chan, ne cikizd Xellost."
"Uhh ... *vízcsepp* ... Azt hittem, hogy a sötétség ami elemésztett felébresztené a sötét oldaladat és te védelmezed azt az öreg és szemtelen mazokut?" Grimaszol Lina.
"Ó Lina-chan, dfelébresztette a sötétséget benne, de mint Kagenel az én uram is gyengül minden eggyes erőhasználattól." Magyarázza Xellos.
"És azért keresed a dialt, hogy végtelen tápanyagot adjál neki?" Kérdezi Lina.
"Nem egészen, de érted a lényeget." Mosolyog Yumiko.
"Látod? *Xellos megpróbált Lina vállára csapni* Mics?! *Amint az illuzio eltűnt* Ez nagyon is rossz ... "Jelent meg egy vizccsepp Xelloson.
"Booo." [ezt nem nagyion tudtam lefordítani ...] Ijeszti meg Lina Xellost.
*szivdobogás* "Ez most szükséges volt?" *szivdobogás*
"Szóval, inkább ezek közül választanál?" Emel fel Lina egy tűz és egy jég varázslatot.
"Nos *ideges nevetés* Én inkább az ijesztgetésnél maradnék." Mondja Xellos.
"Rendben. *mosoly* Csirke *sóhaj* Szóval, merre is van?" Kérdezi Lina.
"Nemtom."
"NEmtod? Azért vezetté minket erre, mert :'Nemtod'?" Yumikot ez ey kicsit feldühítette.
"Igen!!"
"Menj és szivass másvalakit!!" Üvölti Lina és leült.
"Lina-chan, mit akarsz csi--*Xellos átrepült a barlangon* --nálni." Találkozik a fallal.
"Azt mondtam, hagyj magamra. Gondolkozni akarok."
~Kage,most ... gondolkoznunk kell. MErt valami tényleg idegesít.~
~~Itt vagyok, mi az?~~
~Hány darabból is áll Shabranigdo?~
~~Hét, miért?~~
~Akkor, hogy képes Yumiko birtokolni eggyet? ... az már 'nyolc' lenne és nem hét.~
~~Nem, csak hét rész van---~~
~És 'ő'?~ Int Lina az 'árny' felé. aki megpróbálta levakarni Xellost a falról.
~~Mivan vele?~~
~Hogyan szerzett egy részt?~
~~Nincs neki.~~
~Láttam őt ~átváltozni~ és a Ruby-eyed Blade is nála volt, amit csak Shabranigo és Shadow tudott megidézni, ahogy én láttam.~
~~Emlékezz, a rész beléd van zárva. De ő a 'te' árnyad, ami azt jelenti őneki is van hozzáférése a rész hatalmához.~~
~Szóval, gyakorlatilag egy részen 'osztozunk'?~
~~Talán, a Shadow Reflector hibája volt az is, hogy ha valamelyikőtök meghal, a másik is velehal ... de én erre tippelek a lélek kapocs miatt.~~
~Összezavarst ... Tud erről Xellos?~
~~Valószínüleg nem.~~
~Nos akkor Rezo része ujjászületett és ittvan az én részem, valamit kihagytam?~
~~Nagy teső északon van elzárva.~~ Hangzik Shabby gondolata.
~Whaaaaaa!!~ *vizcsepp* ~Shabby-chan?!~
~Nem akartalak zavarni, de kihagytad nagytesót.~~
~Nagy tesó?~
~~Rei Magnus része.~~ Magyarázza Kage.
~Ó ... Shabby-chan?!~
~~Igen?~~
~Lennél olyan szíves és visszamennél a sötét és homályos sarkodba?~
~~Visszamehetek *szipog* Gonosz vagy nei-chan *szipog*~~
~Hogy utálom ezt a gyerekes sötét urat.~
Egyyy kéz ereszkedik a vállára.
"Mi a baj ... *roppanás* ... Lina-chan." Fejezi be Xellos a legközelebbi falról.
"Utálom ha megzavarnak gondolkodás közben."
"Lina-chan, tíz percig voltál távol, jól vagy?" Kérdezi Yumiko.
Igen, csak beszélgettem Kagevel."
"Kage ... ki?"
"NEm lényeges."
"Nos, menjünk. arra" Jelenti ki Lina.
"Biztos vagy benne Lin-chan?" kérdezi Xellos.
"Nem, csak női ösztön." Jelenti ki Lina és elindul találomra.

*A Lélek dial bejáratánál*
"Ki gondolta volna, hogy tényleg ittvagyunk." Morogja Xellos.
"MOndd el." Kezdi Lina.
"Mit Lina-chan?" KÉrdezi Yumiko.
"Xellos." Lina egy dühös pillantást szegezett  a papnak.
"Igeeeen?" Hátrál a pap.
"Elsőnek is, monnd el hogyan lehet bejutni és másodszorra, milyen nehézségek várnak."
"Nem tudom, tényleg ... Ha tudnám, akkor mi a mazoku faj már rég megszereztük volna a dialokat ... persze megvan nekünk a Föld dial ... de az reitka véletlen volt."
"Szóval azt állítod, hogy nem tudod hogy kell bejutni, mi?" Lina ránézett az erőtérre"Egy próbát megér." Ugrik neki Lina a falnak és átmegy rajta.
"Mi?" Megy xellos közelebb és megbökte a falat.
"IIIIIEEEE!!!" Sikoltotta Yumiko amint az erőtéré visszadobta Xellos pont a lányra.
"Bocsi Yumiko, igazás sajnálom. Nem akartam rád esni." MOndta Xellos és elhátrált.
"Mi történt, miért tudoptt Lina bemenni, de te nem?" Kérdezi Yumiko és szintén rá ttette a kezét a mezőre. Őt is visszabobta és ugyanoda érkezet mint az elébb Xellos.
"Miért nem?"
"Azt mondanám, ohgy senki 'tiszta' ember, mazoku illetve sárkány nem léphet be. De lina ugy néz ki eggyik se, mert felvette egy mazoku és egy Shinzoku erejét." Magyarázza Xellso és elővett egy fekete zászlót az asztrális síkról.
"Az meg mi lessz?" Kérdezi Yumiko látva amint Xellos valamit rajzolt egy vérvörös tollal a fffekete zászlóra, majd végig néz rajta, eltöröl egy kicsit és ujra rajzol.
"Valami amit nagyon is szeretek." Mosolyog a mazoku.
Lina kilépett a kapuból és összeesett.
"Uhh *Alig birt megmozdulni* Ne hagyjatok semmi ilyen meggondolatant tenni soha többé."
"Háromszoros ujjongás és egy hipp-hipp-hurrá Lin-channakk." Ugrál Xellos le és fel az előzőleg készített Zászlóval, ami a mazoku faj pentagrammáját mutatta.
"Ó fog már be Xellos." Lina alig volt képes felülni.
"Lina-chan, mi történt" Kérdezi Yumiko.
"Ez a mező kiszívta ez életerőmet, alig tudtam kijutni." Lina felhasználta az utolsó erőtartalékeia, hogy feláljon, de nem működött.
"Lina-chan, majd én segítek." Xellos megpróbálta felvenni a Lélek dialt, de egy vérvörös sugár elrepítette. "OW!!" esett a pap a földre.
"Az enyim lesz." Jelenti ki Yumiko és lehajol a tárgyeért, hogy kivegye Lina kezéből.
"Yumiko, miért?" ~Mintha nem tudnám a választ magam is ... ~ Gondolja Lina.
"Ó, én nem Yumiko vagyok. Ő ugy nevezett, hogy 'ő'." Mosolyog az árnyék és amint megragadta a dialt a szemgödrök elfeketedtek és a haj vérvörössé vát. A dialt tartó kar vérvörös pikkelyeket és karmokat növesztett.
"Éget, de az élet fájdalmas." A pikkelyek már teljesen elfedték a lány kezét. "Viszlát."
Váltott létsíkot."Tudod mennyire szeretnélek megölni, de te is tudod." Hangzik a hangja.
"Fenébe is *morogja Lina* Ha lenne elég erőm ...*És egy ötlet bontakozott ki az fejében*
Xellos ... ó Xellos!!" Kiáltotta a kimerült varászlónő.
Igencsak messziről. "Igen Lina-chan?"
" Erőt kell merítenem belőled." Mondja a lány.
" ... belőlem ... nem arra gondolsz hogy ... " Vízcsepp Xelloson.
"Hagynád az urad meghalni velem?" ~Pontosabban ~ő~ ujjászületne, de én nem ... ~
"Nem ... Rendben *sóhaj* ~Nem akarok többé a társa lenni.~ Jövök már." Jegyzi meg a pap. ~Tényleg élvezi ... a sötét oldala erősödik.~ Mosolyog a pap, de nemsokára ez a mosoly kezdett megszűnni, ahogy Lina nyerte visszafelé az erejét, Xellos rovására.
"Lina-chan, meg akarsz ölni?" Grimaszol Xellos.
"Az urad mondta ő maga ^Az élet fájdalmas^, nemmigaz?" Mosolyog Lina és előkészített még egy világító gömböt.
"Igen *sóhaj* Jöhet." Volt Xellos utolsó értelmes mondata, aznapra.