"Xellos!! *Kergette Lina a mazokut* Állj meg azonnal!! Ha nem teszed, akkor rajtad fogom használni a Giga Slave-et!!" Xellos megállt. ~Ez működött.~
"Uhh ... Lina-chan ... *vízcsepp* ... Nem az én hibám, hogy Yumiko megszerezte a Lélek dialt, nemigaz?" Xellos próbált hátrálni.
"Engem az nem érdekel. Hány dialja van a többieknek?"
"Mi?"
"Tudom, hogy néha-néha informálod őket."
"Nos, igen ... "
"Hogy haladnak?"
"Nos, lássuk csak." Vesz elő Xellos egy kupacot és kezdi kiválogatni őket.
"A pokolba veled, Xellos. Add ide." Ragadja meg őket Lina.
~Nekem végem van ...~ gondolja Xellos amint Lina egyessével kezdi őket végig nézni.
"Nem ... nem ... nem ... nem ... nem, Xellos bizonyos időnként csináltad őket?"
~Még nem haltam meg? ...~ "Nos, mondhatjuk."
"Nem ... nem ... nem ... Hmm? Xellos, ez mikor volt?" Kérdi Lina miközben egy képre mutat ami a csapatot mutatja Shadow árnyéka által visszahozott ruhákban.
"Röviddel azután, hogy le-Dragon Slave-ezted  ruháitokat."
"És ez?" Mutatj azt ami a Kétségbeesés Erdeje után készült.
"Utánna ... mondhatjuk négy nappal."
"Ez?" Egy négy tagú csapat áll egy hajó előtt és az egyikük vörös köpenybe van burkolva.
"Egy hete."
"És ezek a 'szépségek'?" Mutatja Lina a Homályos Barlang bejáratánál és kijáratánál készült képeket, Az Őrület Szakadékánál és a szakadék felett egy pár képe, A Halál csúcsairól és a Lelketlen Mocsárról.
"Haz, öt, négy, három nappal ezelőtt és tegnap."
"Ez?" Mutatja amint Phyria a Helix nevű mazokuval harcolt.
"Ma ... egy pár órája ... de Phyria-chan majdnem meghalt."
"És erről azt mondanám *Néz egy képre* Hogy Valgaav igazán elpáholta a barátodat."
"Időközben Zel-kun és Sylphil-channak sikerült megmentenie Phyria-chant---"
"Xellos?"
"Igen?"
*Fél perccel később*
"Au, au, au, au, au. Ez fájt, Lina-chan lennél olyan kedves és visszaadnád a tönkre ment botomat?"
"Ne játszd a hülyét, gyógyitsd fel magad ... te bénaság."
"Mi? Én nemtudom csakugy 'felgyógyítani' magam."
"Nem? *nevet* Most már értem, hogy miért menekülsz Helix elől ... Lehet, hog erősebb vagy, de ő tudja folyamatosan gyógyítani magát. És --- *Lina fejbe rugja Xellost* HA ÉN MÉGEGGYET TALÁLOK AZOKBÓL A KÉPEKBŐL, MEGÖLLEK ÉS NEM ÉRDEKEL MI TÖRTÉNIK UTÁNNA!!!"
"Nyugi, nyu--"
"MIÉRT KELLENE?!!"
"Talán ezért?" Húzott Xellos elő egy tükröt.
Lina szárnyai látszottak, egy vörös karommal a bal karon és fekete pikkelyekkel.
"Majd lenyugszom---"
"AZ jó lesz."
Lina megragadja a papot és folytatja. "--- Miután széttéptelek."
"AIEE!! *Tűnt el Xellos* Viszlát Lina-chan." Hangzik a pap hangja.

*Később, amikor már Lina kiért az Árnyak völgyéből."
*sóhaj* "Xellos, bujj elő."
"Ó ... elfelejtettem, hogy melletted nem tudok elbujni rendesen." Átnyujt egy pár képet.
"Ha jól tippelek, ez a legujjabb köteg." Nézi át őket Lina.
Zelgadis bemegy egy barlangba és éppenhogy kijön. A kis csapat egy hajó előtt.
"Kösz, most hagyj magamra."
"Mi?"
"Mégegyszer észreveszlek, megölöm magamat."
"Ó, az nem fog menni."
"Miért? *mosoly* Ó, csak nem arra gondolsz, hogy nem tudok belehalni egy 'véletlen' balesetbe, mert ez eggyik rész átvenné előtte felettem a hatalmat, igaz?"
"Ja."
"De, amikor én megakarom idéznia a Giga Slave-et, akkor kettő az egy arányban vagyunk Kage ellen és én csak ... khm 'Elrontom' az idézést és egybe olvadok a káosszal."
Xellos azonnal eltűnt. "Ezt nem teheted."
"Biztosan? De ha mégis megtenném, akkor két részt örökre a káoszba zárnék."
"Nos *ideges nevetés* Azthiszem máshol is szükség van rám, nagyon messze és máshol."
~~Idézd meg a Giga Slave-et. Idézd meg a Giga Slave-et. Idézd meg a Giga Slave-et. ~~ Gondolja Shabby-chan.
~Ó, hallgass te kis vakarék.~
~~Lina Inverse, tényleg komolyan megtennéd amit az előbb mondtál?~~
~Igen, és biztos vagyok benne, hogy Xell--- egy pillanat.~
  Darkness beyond the blackest pitch
"Ó, jól van na, jól van na ... egek!!" Xellos végleg elhagyta a helyet.
~Látod? *mosoly* működik.~
~~... De meddig?~~
~Most, már csak az utolsó dial van északon.~
~~És bátyó.~~
~Halgass!! Akkor északra megyünk.~
~~Menj nyugatra, van egy hatodik is.~~
~~6? Hat dial van?~
~~Hét összesen.~~
~Huh. MIért van az az érzésem, hogy a fontos dolgokat csak a legvégén mondod meg? *sóhaj* Ugyanabba az iskolába jártál Shadow-val és Xellossal?~
Lina megidézte a szárnyait és elrepült nyugati irányba.

Lina egy kövön ülve 'élvezte' a depresszio romlott hatását.
*sóhaj* "Azt mondtam kopj le, tűnj el Xellos."
"Én nem Xellos vagyok vagy bárki más." Mondja egy hang.
"Grin, te is menj el."
"Nem hagylak--- *Egy Fireball száguldott el mellette* --- Viszlát."
~Nem folytathatom ilyen depressziosan...~
~~ Miért nem ölted meg?~~ Kérdezi Shabby-chan.
~Ó, maradj csendben.~
"Miért vagy olyan letört kicsi lány?"
"Huzz el idegen."
" ... Addig nem ameddig meg nem mondod az okát."
Lina elkezdett felállni. Árnyas és vérvörös lángok hullámzottak körülötte. A szárnyak megjelentek és ő kibontotta őket.
"Azt mondtam *Mondta Lina fájdalmas, mérges hangon* Tűnj el." A terület Lina körül elkezdett kavarogni és a nyomás mindent eltaszított tőle.
"Egy sárkány ... figyelemre méltó."
A terület hirtelen besüllyedt amint a nyomás erősödött és mindent erővel eltaszított.
"Nem vagyok sárkány!!" Kiáltotta Lina és a nyomás tovább emelkedett.
A férfire látszólag nem hatott a szél közelebb sétált és felemelte az egyik szárnyat.
"És ez a kis szépség?"
A szél lenyugodott és egy árnyas alak jelent meg egy közeli fánál.
"AAIIEE!!" Sikoltotta az árny, jobban mondva Lina Inverse. Az árny odafordult az előzőleg birtokolt testéhez.
"Hét, te lélek-rabló féreg, miért űztél ki 'ENGEM' az 'ÉN' saját testemből?!"
"Mi döntöttünk úgy." Hangzott egy idősebb férfi és egy kislány hangja Lina testéből.
"Ne már te is Kage ... Hé, miért nézel rám igy?" Fordul oda a férfihez.
"Heh *nevet* Sose változol Lina Inverse."
"Mi?" Az árnyék közelebb ment a férfihez és szemügyre vette.
"Nem ismersz fel? *Lina pislogott párat, de megrázta a fejét* ÉS igy?" Vett elő egy botot a férfi, majd a kapucniját a fejére huzta és rádőlt a botra.
"Hiiik!! *nyel* Eida mester. *Ismeri fel a korábbi tanítóját* MIt keresel errefelé?"
~~Lina-chan fél.~~ Gondolja Shabby-chan.
~~Azt hittem csak a nővérétől fél.~~
"Nem  igaz!!" Ellenkezett Lina.
"Mi nemm igaz?"
"Semmise Eida." *vízcsepp* ~Miért mindig én kerülök bajba? ... Miért én?~
"Talán ... khm ... visszatudnál térni a testedbe?"
*sóhaj* "Ott van neked egy megtestesült sötét isten és egy sárkány úr .. velük beszélj."
Lina keresztbe tette a karjait és egy fának dőlt.
"Nem engedjük vissza egy ideig." Hangoztatja a páros.
"De miért?" Sír Lina.
"Hogy megválaszoljam az előzőleg feltet kérdésedet: Valaki akit Kagenek hivnak iderendelt és van egy kis munkám a számodra Lina Inverse." Mondta Eida.
"Csak akkor fogadom el, ha legyőzöl." Jelenti ki a varázslónő.
"Egyszerű lesz. *gonosz mosoly* A jelenlegi állapotodban is?" Kérdezte KAge és Shabby.
"Ó rendben. *vízcsepp* Eida, akkor hogyan rendezzük le?! EGY ÁRNY VAGYOK!!" Kiált Lina.
"Tehát elvesztetted a fogdást." MOndja az öregember.
"NEEEM!! *sikolt Lina  és a 'teste felé ugrik* Add vissza!! *De átesik rajta* Au!!" Vakarja a lány a fejét és felül.
"Mint már mondtuk, azt fogod tenni amit mondtunk és ne ülj ott depressziosan."
Lina depresszioan ülve. "DE ÉN DEPRESSZIOS VAGYOK!! Olyan furcsán érzem magam ... Hé!! Mi történik velem?! Eltűnök!!" Jegyzi meg a halványuló árnyék.
"Visszaengedünk." Mondja a két hang.
"Rendben ... *zavartan* Máris visszatértem?!"
"Szóval ... Lina, csak annyit kell tenned ---"
"Nem győztél le, nem teszek meg semmit."
"Nem tudtál harcolni abban az állapotban."
"De már tudok."
"Az csak 'akkor' volt elfogadható." Mosolyog az öregember.
"Ó, nem teszem meg amit nem akarok."
"Meg fogod."
"Nem fogo--- Egy pillanat. *Ment Lina egy fához és előhúzta Xellost* Xellos, én valami olyanra emlékszem, hogy elrontom a Giga Slave-et ... vagy csak az én képzelődtem volt?!"
"Jól emlékszel, de Kage és az uram akarta, hogy maradjak melletted."
"Mint már mondtam: KOPJ LE XELLOS!!"
"Nem tudok, Shabby-chan nem engedi."
"Rendben. *sóhaj* Menjünk."
"Utánnam." KEzd el a férfi észak-nyugat felé menni.
"Nem megyek utánnad, Xellos gyere." Ment Lina kelet felé.
~Ez nem jó jel.~ Uhm ... Lina-chan, lehet, hogy a tanárodat kéne követnünk. *Lina dühösen nézett rá* Vagy talán mégse." Nevet idegesen a mazoku.
"Eida a 'volt' tanárom."
"Lina Inverse. *Eida fejbe vágja Lina a botjával* Azt mondtam kövess."
"Nem vagyok a tanitványod *dörzsöli a púpot* És nem fogom követni egy utasí--- *Három gyors ütés* MErre megyünk Eida?" *sóhaj*
"Utánnam." Monta Eida és ismét észak-nyugat felé vette az irányt.
"Biztosan jó ember. *Mondja Xellos, de megbánta amit Lina ránézett* vagy nem."

*Egy hossú, említésre sem méltó utazás után egy öreg kastély előtt álnak meg*
"Mi? A régi varázsló iskolám?" Nézett rá a varázslónő-
"Tehát ... itt tanultál meg varázsolni?" Jegyzi meg Xellos
"Halgass mazoku. Eida, miért vagyunk itt? Már nem vagyok tanuló."
"Te nem is tanilnál semmit, de 'taníthatsz'."
*Lina elvágódik* "Nem vagyok tanár se."
"De lehetnél."
"Távozok."
"Akkor nem találod meg a hatodik darabot."
"Mit?" Kérdezi Xellos.
"Mit kell tennem?" Kérdezi Lina ... reménykedve, hogy Xellos nem értett ebből semmit.
"Van néhány ujjonc, tanits nekik valami használhatót."
"Ennyi?"
"Két hétig kell ittmaradnod."
"Micso--?! De nincs annyi időm."
"Dehogyisnem, 'Bőven' van időd."
"Hol van az *sóhaj* osztályom?"
Eida egy nagy teremhez vezette őket, méllyen a felszín alatt." Itt az osztályod."
A szoba a szokásos labor felszereléseket tartalmazta, egy pár gyerekkel akik a szerencséjüket próbálgatták a varázslatok terén.
"Máris rosszuk vagyok, Xellos te kint maradsz." MOrogja a varázslónő és belép a terembe.
"Miért kéne? Csak játszani akarok velük."
"Pont ettől félek, mókamester."
Amint a gyerekek meglátták Eidat, két sorba áttlak és üdvözölték a tanítójukat. De valaki hátul maradt az osztlány végében. egy hosszuú hajú gyerek.
"Eida mester, visszatértél, de ki az a fiu melletted?"
Vénák rángatóztak Lina fején. "Fiú? FIÚ?! ÚGY NÉZEK KI MINT EGY FIÚ?!!"
"Igen." Mondja a kis féldémon gyerek. Látszólag fiú volt, de valószínűtlenül nagy fülekkel és egy hosszú farokkal. a Hosszú kék haját egy vörös tekercs tartotta össze. A szokatlanul hatalmas szemek vörös szikrázással csillogtak. Fehér nadrágot viselt egy szürke pólóval. A vállakat és a mellkast egyfajta fehér páncél botította. A vállakban, homlokon és a kézfejen zöld ékköveket lehetett látni.
"EGy varázslónő vagyok ... és te mi vagy ... egyfajta gólem vagy egy kiméra?"
"Félig elf és félig démon vagyok ..." Mondta a különös fiú.
"Mellesleg, te ki vagy" Lépett egy lány előrre.
"Lina Inverse a nevem."
Az elf-démon közelebb lépett, míg a többiek elhátráltak.
"Minden Élő Terészetes Ellensége? A Világok Pusztítója?" Suttogják rettegve.
"Ó, gyerekek. Ne legyetek olyan gorombák. Mutatni akarok valamit." Lépett előre a pap.
~Már megint kezdi.~ Gondolja Lina.
"Xellos, nincs időnk erre."
"De vicces lenne."
"És azt akarod csinálni mint a múltkor?"
"Nem, máris kezdődik."
*sóhaj* "Eida, hová indulsz?" Kérdezi Lina.
"Rádhagyom az osztályt, két hét mulva leszek."

*Egy órával később*
"Lina-sama, tanitsd meg nekünk a Giga Slave-et."Lép előre egy szemüveges, vöröshajú fiu.
"MIICSOOOO---?! Semmi képpen se, csak egyszerű trükkök."
"Kérünk szépen ... "Könyörgött az egész osztály, kivéve a démoni fiut.
"Nem és ez végleges. Ismertek varázslatokat?"
"Néhány kissebbet." Mondta az egyetlen lány.
"Khm ... A viselkedéseitekből itélve, te *bólint a lány felé* Víz sámánizmust tanultál, ti ketten *bólint egy ikerpár felé* Tűz és Föld sámánizmust tanultatok. A szemüveges az Levegő sámánizmust használ és a démon fiu az Fekete mágiában járatos. ÉS ha jól érzem akkor mindenki itt tud egy keveset a Lélek mágiáról, igaz? Jelenti ki Lina.
"És te Lina-sama?"
"Monthatom ugy, hogy mestere vagyok a Fekete mágiának, Árny és Lélek sámánizmusnak. A többiben is viszonylag jól kiismerem magamat, kivéve a Fehér Mágiát.
"Mi az az Árny mágia és a Giga Slave vagy a Ragna Blade?" Kérdi a démon fiú.
"Árny mágia olyan mint a rendes varázslatok, de 'árnyék' verzioban és az a kettő nem tartozik sehová, mert az erőforrása a Rémálmok Ura."
"Nem tartozik sehová, létezik olyan leírás?
"Nos ... Ennyit a mai történelem óráról. Szeretném megtudni a neveiteket."
"Rio." Mondta a démon-elf.
"Izuri." Mondja az egyik iker.
"Izuro." Válaszol a másik iker.
"Nami." Mondja a lány.
"Shiro." Mondja a szemüveges fiú.
"Lina-sama *lép közelebb Nami* Tanits nekem Káosz varázslatokat."
Lina lehajol a lányhoz és szemügyre veszi őt.
"Nem tudlak, nincsenek meg a szükséges feltételek, szerencsére."
"Milyen szükséges dolgok és miért szerencsére?" Kérdezi Rio.
"Lina-chan ugy értette, hogy ---" Egy Monovolt [Villámcsapás] repült Xellossal a falig.
"Egy nagyon hatalmas szövetséges, ennyi az egész." ~Xellos tudom, hogy hallod ezt, ha csak egy szót is szólsz, megölöm magamat, értetted?~ Küldte szét Lina a gondolatot.
~Ó, rendben, nem mondok semmit *sóhaj* Egek, de rossz hangulata van ma.~
"Most mondom utoljára. Csak egyszerű varázslatokat, értettétek?"
"Igen Lina-sama." Ismétli az osztály.
"Nos, mutassátok meg mit tudtok. Lőjjétek Xellosra."
"Mi, miért pont énrám?"
"Mert, te igy letudod mérni az erejüket."
"De az nem fogja megölni Xellos-sant?" Kérdezi Nami.
"Ne aggódj, hiszen csak Xellos."
~Kössz Lina-chan.~ "Én egy --- *Kuss legyen pillantás* --- nagyon ügyes pap vagyok."
"Nos, ki lesz az első?"
"Én megyek." Jelenti ki Rio.
 *A fiú elkezdett kántálni, mindkét kezét felemelve*
 Blast Wave!! [Ez a varázslat mindkét kéz előrenyújtását követeli... átlagosan lyukat tud ütni egy falba is, ha elég erős személy mondja el]
A varázslat Xellos botjának a tetejét súrolta és megkarcolta az egy picit.
"Jó ... Jól csináltad Rio." Mondja Lina.
~Jó a te mazoku megszált lelkednek.~ Gondolta Xellos.
"De. *Egy erőteljesebb változata az előző varázslatnak széttörte Xellos botját* Ezt igy kellett volna csinálnod, emlékessz: Ne fogd vissza magad."~Xellos mondtam már, csendet.~
"Következő." Mondja Lina és leült egy székbe.

*később*
"Nos Xellos? MIt gondolsz, ki miben erős?" Kérdezi Lina.
*liheg* ~A botom.~ *liheg* "Mindenki úgy erős ahogy te megláttad, kivéve az ikreket, mert ők mind a Föld és Tűz mágiában jártasak." *liheg*
"Jó, szóal magadtoknak fogjátok tanítani a trükköket."
"Mi?! Mi magunknak? De te vagy a tanár Lina-sama."
"Először is, tapasztalatból beszélek, hogy ti gyorsabban fogtok tanulni a társaitoktól és mindegyikőtöknek megvan a saját különlegessége. És miközben egyikőtök egy vagy két másikat tanít addig én is mutathatok egy keveset az én varázslataimból."
"Ó, rendben, de Eida-sama azt tanította ---"
"Tanította, ez igy igaz, de az öreg szivar nincs itt. tehát ugy lesz ahogy én mondom."
"Igen Lina-sama."
"Lina-chan, nem vagy egy kissé kemény hozzájuk?"
"Mi? A kiképzés még csak el se kezdődött."
"Kiképzés?"
"Nem hát, két hét alatt te alig fogsz élni, kedves 'papom'."
"Remélem nem ..." Halgat el a mazoku.

*Egy héttel később*
"Állj meg Rio, miért fogod vissza magadat?" Kérdezi Lina.
"Mert talán megölném?"
"Ó rendben ..." Egy Diggerbolt [Ezüst villám] Száguldott végig Xelloson.
"Lina-sama, miért ölted meg Xellos-sant?" Kérdezi Nami.
"Egy mazokut ilyen gyenge varázslatok nem ölhetnek meg."
"MAZOKU?!!" Hátrál Nami és Izuro.
"Lina-chan, azt mondtad nem mondod el nekik." Mosolyog Xellos.
"Nem lehet mazoku." Ellenkezik Izuri.
"Igen, Xellos-san olyan kedves." Jelenti ki Nami.
"Én se hiszem el." Mondja Shiro.
"Én se, Xellos-san olyan jószívű."
"Ő nem egy egyszerű mazoku. *Jegyzi meg Rio* Papi vagy tábornoki rang?" Kérdi a fiú.
"És Lina-chan se egy átlagos ember." Mondja a ziháló Xellos.
"Mit mondtál?" Mennydörgött Lina hangja.
"Semmit ... semmit se." Jelent meg egy vízcsepp Xellosoon.
"De hogyha ő egy olyan hatalmas erejű mazoku, miért nem ölt meg minket?" Kérdi Nami.
"Mert fél Linatól." Mondta Rio.
"Nem egészen, Shabby-chan is ottvan."
"Ő kicsoda? És te egy pap vagy egy tábornok vagy?" Kérdi ujra Rio.
"Ez a csirkefogó egy pap-tábornok, mert mindkét fél erejét birtokolja."
"Lina-sama, ki az a Shabby-chan?" Kérdezi az egész osztály Rio kivételével, aki valamin gondolkodott.
~~Üdvözölhetem őket?~~ Kérdi a sötét isten.
~Semmi képpen se.~
~~Ó, nem fogom őket megenni.~~
~Azt mondtam nem.~
~~Szépen, szépen, szépen, szépen, szépen kérlek.~~ Könyörgött a lány.
~Ó, rendben ...~
~~Nei-chan gonosz vagy, minding mindent megti--- igen?! HURRÁÁ!!~~
~Ne szokd meg, értetted?~
"Tehát gyerekek, tudni akarjátok, hogy ki Shabby-chan?"
"Igeeeeeen!!"
Egy kislány sétált ki az árnyékokból. Egy vöröshajú, hatéves gyerek köszöntötte őket.
"Sziiiia!! Shabby-chan vagyok." Ujjong a kislány.
"Üdvözlet nagyuram." Térdel le Xellos.
"Ahogy gondoltam." Sétál közelebb Rio és szemügyre vette a lány haját és szemét.
~Rio, tudom, hogy elég okos vagy ahhoz, hogy erre is rájöjjél, de ne mondd ki ... A pánic nem tenne jót nekünk. Shabby-chan lehet, hogy elszabadulna ha  pánik elég erős.~
~Értettem Lina, de miért szövetkezel velük?~
~Nem a saját akaratomból léptem velük szövetségre, de majd később elmondom.~
"Én vagyok Shabranigdo ujjászületése, ezért a nevem Shabby-chan." Csiripelte a kislány ártatlan arccal.
Linanak és Rionak leesett az álla, Xellos mosolygott és a cserekek csendben hallgattak. Majd kitört a nevetés amint a gyerekek megértették mit is mondott a kislány.
"shabby-chan, olyan vicces vagy." Mondja Nami.
" ... *vízcsepp* Azt hiszitek nevetséges vagyok?" Kérdezi Shabby egy kicsit mérgesen.
"Igen." Mondják az ikrek.
"És ez? *Shabby elkezdett haláványulni és felvenni az eredeti alakját* Ez is vicces?"
"Persze, persze *MOndta Shiro és megtörölte a szemüvegét* A sötét isten egy kislány."
~Jó huzás Shabby-chan, most vissza jössz.~
~~Addig nem megyek ameddig nem láttam bátyót.~~
~Te kis--!!~
~~Hagyd békén.~~ Mondta Kage.
~Felőlem, Kage tud valakinek ártani?~
~~Nem hinném, csak árnyakkal és mazokukkal tud kapcsolatba lépni.~~
~Akkor nem számít.~
"Lina-sama, jól vagy?" Kérdi Izuro.
"Jól vagyok csak gondolkodtam azon hogy mi legyen a következő dolog amit csinálni kell."

*Még egy hét eltellik*
"O.K. A mai tanítás véget ért." Mondja Lina.
"Hmm ... *mosolyog Xellos* Én leléptem Lina-chan."
"Ha leakarsz."
"Xellos!!" Vizhangzik egy rémísztő hang.
~ ... Helix ... és Eida még mindig nem tért vissza.~
A mazoku az öreg kastély felé sétált.
"Te ott, kislány *Kiált a mazoku Shabby-chanra* Hol van a gyávaság?"
"ó, csendben maradnál? Fordulj meg és nyálazz máshova, nincs itt. Itt 'volt'."
Lina közeledett Helixhez, hogy szétrugja a hátsóját.
"Te *Veszi észre a mazoku Linat* A lány az árnyékával."
"Igen?" Kérdezi Lina.
"Most visszakapod." Csapta össze Helix a kezét.
Shabby-chan közelebb ment Helixhez.
"Miért nem figyelsz rám?!" Shabby bokán rúgta a mazokut.
"Hogy a pokolb? Te megsértettél engem ... Mi vagy te kislány?" Hajol le Helix és megragadta a lány ruháit.
"Fúújj!! Te rém, összenyálaztad a ruháimat!!" Sírta a kislány.
"És ha nem menekülsz meg is öllek." Mondta a mazoku.
Eg hirtelen lökés elrepítette Helixet és Shabby lehuppant a földre.
"Fúúújj!! *Próbál meg kibujni a lány az összenyálazott pólóból* M?Iért pont én lettem nyálas?
Lina gyorsan letakarta a félpucér lányt a köpenyével.
Az ideges lány közelebb ment Helixhez és egy vérvörös gömböt szorongatott.
~Uh-oh. Ne már megint.~ Gondolta Helix amint a lökés hullám elrepítette messzire.

*Néhány órával később*
"ó, Lina. Hogy vannak a gyerekek?"
"Jól, de az én tanítási tervem szerint kicsit lassan haladnak."
"annyira rosszak?"
"A te terveid alapján már nagyon si előre járnak."
"Ó, a kemény tanítás, mi? Már nem igazán használom."
"Már nem?"
"TE voltál az eggyetlen akinek szüksége volt rá."
Erecske rángatózik Lina fején. "Csak én?"
"Igen *ideges nevetés* Mert sokkal rősebb voltál mindannyiunknál ... ki az uj gyerek?"
"Ó, ő Shabby-chan."
""Hmm, igen ... Kik a szülei."
"LoN." [ a Rémálmok Urának a rövídítése.]
"LoN? ... Ki az ... LoN ... ... mint a Rémálok ura?"
"Ahha."
"nekünk végünk."
"Ó, nem egészen, az úgy van, hogy ő a lényemhez tartozik."
" ... Igen ... Akkor még jobban végünk van."
"Mi merészeltél állítani?" Folytogatta Lina az öreg embert.
"El fog uralkodni rajtad." Lin erre elengedte őt.
"Irányítom őt ... mondhatjuk. Mellesleg a két hét lehelt, tehát ide a Sötétség diallal."
" Mi van?"
"Azt mondtad ideadod, ha tanítom a gyerekeket."
"Csak azt mondtam, hogy odaadom a kastélyt , mert nyaralni mentem."
"Mi? *Arc megrándul* Csak *rándul* vakácioztál? Ez az egész *rándul* a semmiért volt?"
"Nem egészen, megutattál nekik valami fontosat ahogy én ezt látom."
"Osztály! Gyertek ki!!"
"Igen Lina-sama?"
"Most mutatok egy igazán nagy varázslatot."
"Hurráá!!" Éljenzett a csapat.
"Szabadon engedsz?"Kérdezte Shabby reménykedve.
"Nem. Agyonverek Eidat."
"Eick!!!" ROhan el az öreg ember.
"Rio."
"Igen, Lina?"
"Készen álsz egy nagyobb varázslatra?"
"Dragon Slave?" Kérdezi a mosolygó elf-démon. [Sárkány Iga]
"Nem az volt az eredeti tervem, de felőlem." MOndta Lina.
"Micsoda?! Nem igazság Lina-sama, Rionak megtanítasz egy nagyobb varázslatot és nekünk semmit se?" Ellenkezett a többi gyerek.
"Először is, Rio már eléggé fejlett, hogy megérte a működését egy ilyen varázslatnak és mellesleg Rio az egyetlen aki eléggé képzett a Fekete Mágiában, hogy használja is ezt sikeresen. Nos én majd mondom az igét és te megmutatod mire is vagy képes." Mondta Lina.
"És Lina-sama, mi lesz a célpont?" Kérdezi Nami.
"Hmmm *Néz szét Lina* Az a hegy." Fordul meg és mutat egy óriási hegységrendszer felé.
Lina elmagyarázta a fiúnak hogyan kell használnia a negatív asztális sík erejét és elmondta neki az igét is.
"Rio, miután megmutattad a sajátodat és ha nem elég jó akkor én is megmutatom az enyim."
Rio előre lépett és felemelte a karjait a levegőbe. Hamarosan vörös szikrázó erő jelent meg a fiú körül, ahogy ő elkezdte öszpontosítani az elméjé a nyers mágikus erőre.
  Darkness beyond Twilight
*A vörös szikrákba fekete hullámok vegyültek*
  Crimson beyond the flowing Blood
*Rio leengedte a kezeit*
  Buried in the flow of Time
*A varázslat kezdett megjelenni Rio tenyerében*
  In Thy great name, I pledge myself to darkness
*Rio visszahúzta a kezeit, de mivel kissé gyorsan csinálta a mozdulatokat a varázslat kissé megingott, de szerencsére nem szabadult el*
  And the fools wo stand in our way
~Azt hittem Rio tudja uralni.~ Mosolyodott el Lina.
  Will be destroyed by the power of You and I possess
*A varázslat megjelent a fiú tenyerében mint egy pár vörös gömb*
"Lina Inverse, ezt nézd. Hé fiúk, ti is!!" Kiáltotta az izgatott fiú.
  DRAGON SLAAAVE!!
A varázslat, amit a fiú atenyerébe gyűjtött hirtelen kilőtt, de a visszaütés kissé erős volt és a varázslat céliránya kissé módosult. Az eredmény az volt, hogy a vörös sugár letörte a hegycsúcs egy részét.
"Azt kell itt mondanom, hogy : Nem fogom használni, csak a legvégső esetben ... Az idézés közben métszer majdnem elrontottam és a célzással is baj volt." Vigyorog a boldog fiú.
"Ez igy igaz. Tudtam, hogy rád bízhatom ezt a varázslatot. Osztály, tudjátok mi történik ha egy varázslat elszabadul?"
"Nem Lina-sama, mi történik akkor?"
"Megöli a mágust." Mondta Rio.
"MII?!!" A válasz kissé megrázta a gyerekeket.
"Ahogy Rio mondta, mert a varázslat ereje visszacsap a varázslóra és a Dragon Slave esetében ... Most már eltudjátok képzelni miért nem mutattam nektek semmi nagyot? Ti is láttátok, hogy Rio is majdnem belehalt háromszor is az idézési rész alatt."
"Majdnem meghalt?!"
"Igen, ahogy mondtam háromszor is majdnem elrontottam."
"Nos akkor ... Most én jövök." Mondta Lina és előre lépett.
 *Az amulettek a csuklóin, övén és mellkasán felvilágítottak*
"EZ meg mi lesz?" Kérezte az osztály.
 Lord of Darkness of Four Worlds [Sötét Ura négy világnak]
 I call upon you, grant me all the power, that you possess!![ Hívlak titeket, adjátok át az erőt amit birtokoltok]
 *Erős mágikus erő töltötte el a környezetet, de csak Rio érzett egy keveset*
A fiú fülei megremegtek és közelebb ment a varázslónőhöz.
"Lina Inverse, ez nem egy erősítő varázslat lenne?"
"Igen, ez az." Mosolyodott el a varázslónő.
  Darkness beyond Twilight
 *Lina felemelte a kezét*
  Crimson beyond the flowing Blood
 *A vörös hullámokba több fekete és fehér is vegyült mint átlagosan*
  Buried in the flow of Time
Helix kilépett az erdőből és meglátta a kántáló varázslónőt.
  In Thy great name, I pledge myself to darkness
~Ez majd megleckézteti ... MEgmutatom neki az erőmet.~ Gondolta Lina.
  And the fools who stand in our way
~Mindenki jöjjön Lina Inverse köré, gyorsan ... A mazokut fogja vélozni.~ Utasítja a többieket Rio gondolatban.
  Will be Destroyed by the power of You and I possess
 *A hullámok eltűntek és pár fehéren izzó gömb jelent meg Lina tenyerében*
"Boldog Világvégét Helix!" Mondta Lina.
  DRAGON SLAVE!!!
Engedte el a varázslatot a figyelmetlen mazokura. Amint a varázslat eltalálta őt a nyers fekete erő elég volt, hogy több darabra tépje a mazokut és a maradékot egy lapos ívben messzire elrepítse.
"Viszlát Helix!" Jelentetti ki Lina. Mint mindig a pusztítás most is megnyugtatta.
"Ez volt az igazi Dragon Slave?!" Az osztály nem vette észre a veszély amiben voltak.
"Ez egy felerősített változat volt. Szerencsétek van, hogy közelebb jöttetek, nézzetek hátrá." Mondta Rio és megmutatta a darabokra szaggatott környezetet.
"MIért minden ennyire roncsolt?"
"Mert a varászlat majdnem itt ért célba. Szerencsétekre elég nagy mágikus erővel a varázslat egy erőteret hoz létre ami megszűnteti a vissza ütés hatását a varázslóra." Mondta Lin és leült a homokba.
"Király!!" MOndta a sapat.
"Akkor most én elmegyek." Lina megidézett egy repülési varázslatot és elrepült.

*Máshol*
*depresszios sóhaj* "Ez most több mint két hetembe került ... és a semmiért. *Észrevett egy pókszerű mazokut közeledni* MIért találnak pont énrám?" Készített elő egy Fireballt.
"Inverse-sama, kérlek halgass meg."
" ... *összezavart nézés* Inverse-sama?!?"
"Igen, már kerestelek."
"ÉS miért?"
"Xellos-sama parancsolta, hogy vigyelek Stalker-samahoz. Készen álsz arra, hogy kövess?"
"Nem."
"Nem? MIért?"
"TAlán mert Shabby-chanra várok?"
"Egy kölyökre?"
"Nem tudom, hogy mondjam ... de ő Sha-bu-ra-ni-gu-do." Mosolygott Lina.
*nyel* "Ez igaz?" *nyel*
"MNint ő." Bólint Lina a lány felé.
"AIEE!!" Próbál a mazokui menekülni.
"Pókica, én nem javasolnám a menekülést." Mosolygott a kislány.
A mazoku abban a pillanatban megállt.
"Vezess oda ahová mennünk kell." Mondta Lina.
"Igen." Mondta a mazoku, eléggé rettegve.
~~Ez jó volt.~~
AZt megértem, hogy erőt nyersz a sötét érzésektől, de ez nem csak a halandókra vonatkozik?~
~~Keveset máshonnan is lehet gyűjteni.~~ *mosoly* ~~Mellesleg, vicces.~~ *csillogó szemek* ~~Csak a pusztítás a ...~~
~Már megint kezdi.~ Lina figyelmen kívül hagyta a maradékot.

Megérkeztek egy homályos barlang bejáratához, majd a pap kisétált.
"Xell-kun, hellooooo!!" Kiáltotta Shabby-chan.
"Lina-chan *meghajol* Shabby-chan." Letérdel.
"Miért mívtál minket?"
"Nos, a dial bent van." Mondta Xellos.
"Te tudtad?"
"Shabby-chan beszélt a maradék két dialról és végeztem egy kis kutatást."
"Shabby *sóhaj* chan, miért kell folyton fecsegnek?"
"Ó ... én nem szoktam."
"Van bent valami halálos?"
"Tudomásom szerint nem."
"Gondolhattam volna ... nos, te mész be elsőnek."
"Nem tudok és valószínüleg ---"
"Ti-hi-hi, ez csikiz!!" Babrált Shabby-chan az erőtérrel.
" --- ő se tud bemenni." Vízcseppezett Xellos.
"Shabby-chan .. jössz?" Kérdi Lina aki már átment a mezőn.
"Igen." Gyorsan elporlasztotta a pók-mazokut.
"Mi bemegyünk .. és te?" Fordul Lina Xelloshoz.
"Addig terrorizálom a többieket."
"Mondd meg nekik, hogy északon várjanak meg."

*Bent*
"Nei-chan, tudsz világítást varázsolni?"
"Miért, Fogadok te is jól látsz a sötétben mint én."
"Igen, de a tömeg kibírhatatlan."
"Tömeg? ... Ó, iaz is. Neked árny tested van ... LIGHTING!! Jobb?" [Fény]
"Köszi."
"Úgy néz ki, hogy léggé egyenes az út."

*Később*
"Ez egy zsékutca." Jelenti ki Shabby-chan.
"Mi?" Lina megszüntette a fény varázslatot.
"HÉ!!" Ellenkezett Shabby-chan.
"Nézd, a fal háta mögött fény van." Mondta Lina és berobbantotta a falat.
Amint kiléptek egy tisztásra értek.
"Játszunk!" Mondta Shabby-chan és elkezdett futkározni.
*sóhaj* Lina követte őt. ~Miért kell ilyen gyerekesnek lennie?~
~~Mert t is gyerek voltál akkor.~~
~Senkise kérdezett Kage.~
"Lina-chan, ilyen gyorsan ideértél?" Kérdezte a mosolygó Xellos.
"Gondolhattam volna, hol van?"
"Xell-kun!! *Shabby-chan megölelte a papot* Annyira örülök, hogy ittvagy."
"Miért nagyuram?"
"Mert mostmár játszhatok valakivel."
~Játszani?~ Gondolta Lina. "Shabby-chan, beszálhatok én is?"
"Minnél több annál jobb." Mosolygott a kislány.
"Au ... *Xellos behunyta a szemét és felkészült a folytatásra, de semmi se történt* Mi?"
Egy lángoló ostor tekeredett rá.
"Hmm ... Shabby-chan, kire fogadsz?" Kérdezte Lina amint Helix földbedöngölte Xellost egy párszor.
"Xell-kun trükkös és erős, viszont Helix gyenge, de öngyógyításra képes." Mondta Shabby.
"Szóval egy hosszú harc lesz, mi?" Lina nézte amint Xellos kimenekül az ostorból.
"Kapd el Xell-kun." Kiáltotta Shabby-chan, egy 'Öld meg Helixet' zászlót lengetve.
"Mit?!"
"Tudod, az úgy van, hogy ez a Helix alak kissé idegesítő, igy Shabby-chan és én eldöntöttük, hogy ti ketten megküzdöttök egymás ellen és a győztes megkapja a vesztes erejét." Mondta Lina.
"Az nem fog menni, csak a mesterünk adhat több erőt." Mondta Xellos és Helix.
"Vagy Shabby-chan ... és bármeikőtök is menekül, ő majd megöli a gyávát." Mondta Lina.
"Nem fogok menekülni." Helix ujrakezdte a támadásait.
"És ha egy órán belül nem végeztek, akkor mindkettőtöket kinyirom." Mondta a kislány.
"Gyerünk, Xellos, gyerünk!!" Kiáltotta Lina.
Xellos sírva." Hulla leszek."
"Felkészülni, Vigyázz, raaaajt!!" Kiáltotta Lina.
"Szija nővér!!" Ujjongott shabby-chan.
"Nővér? *Lina megfordult* ~Ne, csak őt ne ...~ "Yumiko, mit keresel itt?"
"Sziiia Shabby-chan." Üdvözölte az árnyék a kislányt.
"NEm igazság, nincs igazság, nem ér!! És is felnőtt akarok lenni." Sírta a kislány.
"Mi?"
"Sokkal szebb vagy."
~Ezek a sötét istenek.~ *Lina sóhajtott* "MIt keresel itt?"
"Hugomat?" Mondta Yumiko.
"És miért?" Faggatta Lina.
"Hallottam a ricsajt és megakartam nézni mi is folyik itt."
"Ó, Lina-chan ... döntetlen." Kiáltotta Xellos a várázslónőnek.
"Hogyan?"
"Nos ... Ha bármelyikünk is megöli a másikat ... akkor az elengedné az összegyűjtött erőt és az megölné saját magát ..." Xellos idgesen nevetett.
"Akkor ... megöllek mindkettőtöket." Ujjongott Shabby-chan.
"Annyira gyerekes." Jegyezte meg Yumiko.
"Tudom." Sóhajtott Lina.
"Ó, tessék." Yumiko átadta a Sötétség dialt a Lélek diallal eggyütt Linanak.
"Mi? Nálad volt a Sötétség dial ... és miért adod át nekem?"
"Már nincs szükségem rájuk." Mondta Yumiko.
"Shabby-chan ... hagyd őket békén ... majd máskor kinyírod őket."
"Mit jelent a 'már nem'?" Kérdezte Xellos amint Helix eltűnt.
"Majd meglátod ... majd meglátod." Mosolygott a varázslónő árnyéka.