2. rész
2006.01.22. 10:27
Nem sok idő kellett ahoz hogy rendesen megismerjék geymást. Mindenki elmondta saját kis történetét, és mindenki nagyot nézett egy-egy résznél. Nem hitték volna hogy iyen erősek. Mindenki elképedt a Szent Ékkő történetén is.
-Kagome-szólt Lina-Megmutatnád a nyiladat. Már mint az erejét. Kagome bólintott. Lina odaszaladt egy fához és egy céltáblát vésett bele. Kagome hátraszaladt, célzott és lőtt. Most csak rózsaszín fényt árasztott a nyil. Pontosan a közepébe talált. Lina odaszaladt és megvizsgálta.
-Nagyon ügyes vagy-ismerte el Lina. A többiek mind bólogattak. Mindenki a személyiségéhez híven talált partnert. Zelgadis, Hiei és Inuyasha nagyon jól megvoltak. Miroku és Yusuke értették meg igazán egymást(milyen meglepő), a lányok beszélgettek, meg Kagome és Kurama és Gourry és Kuwabara. Egyszer Kagome fölállt.
-Jötök fürödni?-kérdezte lelkesen. (Valamilyen okból) Minden lány Mirokura és Yusukera tekintett.
-Kagome te ezt jó ötletnek tartod?-kérdezte Keyko.
-Persze. Van egy ötletem-mondta és Inuyashahoz fordult-Inuyasha he egy fiu is átjön meglesni minket, akkor te is büntetést kapsz. Rád bízom hogy semeikük se jöjön a közelükbe. Ahány fiut észrevettünk annyi feksziket kapsz. Megértetted? Oh... Bocsánat. Inuyasha a földön kiterülfve feküdt.
-Fahome!!!
-Gyertek mennyünk-sietette barátnőit Kagome, fölkapta a táskáját és sietve elindult a kút felé. A többi lány követte.
-Téged aztán nagyon sakban tart-jegyezte meg Gourry miközben kezet nyujtott Inuyashanak hogy föltudjon állni. Inuyasha készségesen elfogadta. Miután fölkelt rögtön elkapta az ép menni készülő párost.
-Engedj el!-kiáltotta Yusuke-Jól van nem leskelődünk csak engedj el! Inuyasha elengette őket. Ezután tüzet rakott. A többiek segítettek.
-Nem szeretnék a te hejedbe lenni-kezdte Kuwabara-Nem lehet kellemes mindíg a földön landolni.
-Igen-tette hozzá Yusuke-De végül is Keykonak is meg van a maga fegyvere. Nagyon erőset tud ütni.
-Linaról ne is beszéljünk-sóhajtott Gourry. Élyfél elött értek vissza a lányok. Minannyiuknak jó kedvük volt. Kagome Inuyashahoz ment.
-Köszönöm Inuyasha-Kagome egy puszit nyomott az arcára. Inuyasha ezek után teljeesen kómás volt. Folyamatosan az arcát fogdozta, bizonyoságot keresve ara hogy Kagome tényleg megpuszilta. Már a többieknek is bebizonyosodott hogy ők szeretik egymást. A lányoknak, elentétbe a fiukkal, nagyon tetszett a nyaklánc, és a fekszik! parancs. Mind úgy gondolták hogy minden fiu nyakába kéne egy.
-Na jó talán Kuramanak nem kell. Se Hieinek-mondta Botan-ők nem olyanok.
-Zellnek se kéne-tette hozzá Amelia.
-Még nem látátok Mirokut bepörögve-sóhajtott Sango-Sose hagy békén.
-Tuti hogy tetszel neki-vígaztalta Yukina.
-Hát épp ez a baj!-fakadt ki Sango.
-Miért neked nem tetszik?-tette fel az épes kérdést Shizuru.
-Azt ne mondtam-pirult el Sango.
-Hát akkor?-Keyko értetlenül pislogott rá.
-Válcsunk témát-fejezte be Sango.
-Rendben-sóhajtottak a többiek. Mindenki nagyon megkedvelte a "jövevényeket". Este a lányok és a fiuk külön aludtak. Inuyashanak ez nem tetszett de most az egyszer nem említette meg. Hiei és Inuyasha nagyon mogorvák voltak. Így fejezték ki a rokonszenvüket. Az örvény még nem tűnt el. Csendesen forgott feltük. SEnki sem tudta hogy mikor mennek vissza, de eddíg még ez a kérdés enm zavarta őket. Nem tudták, de egy küldetés várt rájuk. Egy küldetés, amit csak együtt teljesíthetnek...
|