VI. fejezet

A por eltűnt, tisztán látták a szikla helyét. Egy nagy kőkupac volt a helyén. Yamcha és Krillin még mindig nem értettek semmit. Goku feszülten figyelt.

- Ugyan Apollon, kelj már fel – kiáltotta gúnyosan Goku – Egy ilyen ütést te meg sem érzel. – a kőkupac mintha vibrált volna, azután szétrobbant. Apollon egy karcolás nélkül repült fel.

- Ebben igazad van. Most már nem foglak kímélni. – Goku mosolygott.

- Nagy a szád, mint mindig. Valamit viszont mindig figyelmen kívül hagysz. Azt, hogy kettőnk közül én vagyok a Super saiyan! – Goku ismét támadt. Apollon sok ütést kivédett, de sokat is kapott. Neki szinte alig sikerült megütnie a férfit. Gyorsak voltak, alig tudták követni őket a szemükkel a többiek. Apollon egy kicsit eltávolodott, ekkor Goku egy energialövéssel eltalálta a jobb vállát. Apollon a földre ereszkedett, a ruhája elszakadt. Apollon egy mozdulattal letépte a szétszakadt részt. A jobb karja most már csupasz volt. Karja ugyanolyan fehér volt, mint az arca és egy hatalmas tetoválás díszítette a vállától a könyökéig. Egy kígyó volt vagy sárkány, nem látszott tisztán. Rebus Vegeta mellett állt.

- Rájöttél már arra, hogy kicsoda Apollon? – Vegeta felé fordult.

- Nem, pedig ismerős. Apollon… hm. – Rebus nem szólt. Bulma még mindig a közelükben állt, felfigyelt a beszélgetésre. – Apollon anyja Genovey. – jelentette ki Vegeta hirtelen – Az apja meg… - a saiyan mintha egy kicsit elsápadt volna.

- Na ugye. Erről van szó, az apja a te apád is. Elég hiányos a memóriád Vegeta. – mondta neki Rebus

- Többet tudsz rólam, mint én magamról. – szünetet tartott – Apollon. Most már tisztán emlékszem rá. – Bulma most már semmin nem lepődött meg. Csatlakozott a beszélgetéshez.

- És a húgod vagy a nővéred? – a két férfi furcsán nézett rá – Ez egy teljesen kézenfekvő kérdés. – Vegeta gondolkodóba esett.

- A húgom. – mondta ki végül, nem volt egészen biztos benne.

- Igen az. – helyeselt Rebus. A harc Goku és Apollon között folytatódott. Apollon nem igazán tudta megütni ellenfelét. Goku Super saiyan volt, gyorsaságuk azonos, de a férfi erősebbeket ütött. Rebus nem tűnt izgatottnak. Apollon épp ekkor csapódott be mellettük. Azonnal fel is állt és felugrott, Goku ekkor érkezett meg és a nő után lőtt. Teljesen eltalálta a másik saiyant, de komolyabb kárt nem okozott benne. Ismét közelharcba csapott át a küzdelem. Yamcha, Krillin, Piccolo és Gohan már egy helyen álltak.

- Piccolo, miért csinálják ezt? – kérdezte Gohan.

- Fogalmam sincs. – már ő is alig tudta követni őket a szemével.

- Nekem úgy tűnik Goku nagyon dühös rá. – mondta Krillin – Még soha nem láttam ilyennek.

- Elképesztő milyen erősek. – Yamcha szinte tátott szájjal figyelte az eseményeket.

- Ha jól látom a Papa sokkal erősebb, de a lány se semmi. – a többiek helyeseltek. A küzdő felek lassabban kezdtek mozogni, már szinte Bulma is látta őket.

- Ez nem lehet igaz – mérgelődött – Én sohasem látok semmit.

- Ha érdekel Kakaroth több ütést ad, mint kap – jegyezte meg Vegeta. Hirtelen mindkét harcoló fél megállt.

- Nem adod fel? Nincs esélyed ellenem. – Goku ismét gúnyos volt, még mindig szokatlan volt tőle hallani, az ilyen beszédet.

- Viccelsz?! Még nem is használtam ellened a hatásosabb technikáimat. – Rebus elmosolyodott. Vegeta és Bulma felé fordult.

- Most lesz a harc érdekes. – még mindig mosolygott – Azt hiszem Goku vesztett. – Újra hátat fordított a párnak, akik csodálkozva egymásra néztek egy pillanatra. Goku harci pozícióban, Apollon teljesen természetesen állt, szeme még szikrázóbb és élénkebb volt, mint eddig. Mindenki lélegzetvisszafojtva várt. Apollon kezei nem voltak ökölbe szorítva, szélcsend volt, mégis a haja lobogott. Bulma felsikított, a fejéhez kapott és térdre esett. A levegő forrt Apollon körül. Bulmán kívül senki semmit nem érzékelt, Rebus is csak Bulmán lepődött meg.

- Mi bajod?! – Rebus közelebb ment a földön térdelő lányhoz.

- ÉGET!!! – kiáltotta, majd elájult. Apollon körül sötét energiafelhő jelent meg, de semmilyen energianövekedést nem éreztek. Apollon összefonta karjait, egy pillanatra megrengett a föld. Sziklák többsége összeomlott.

- Azt hiszed néhány trükktől begyulladok? – Goku egy újabb támadáshoz készült – Ka-Me… Ha-Me… Ha. – az energiagolyó pont Apollon feje felé tartott. A nő meg se mozdult, a gömb pont előtte néhány centivel állt meg. Döbbent arckifejezések, csak Rebus maradt nyugodt.

- Ezt…ezt, hogy csinálta? – Gohan egy lépést tett hátra.

- Ez képtelenség – Piccolo ökölbe szorított kézzel állt – Az energiája nem változott…, hogy csinálja? – Apollon felnevetett, az előtte álló energiagömb egyszerűen eltűnt.

- Eddig finoman bántam veled, most már nem foglak kímélni. – karjait maga elé tartotta. Goku megrándult, haja ismét fekete lett. – Egy kicsit szórakozni fogok veled – karjait maga mellé lendítette, Goku a földhöz csapódott. A föld ismét rengeni kezdett, egyre erősebben. Már egy szikla sem volt épen. A hatalmas kövek felemelkedtek, szinte eltakarták a napot. Rebuson és Vegetán kívül mindenkiben meghűlt a vér. Apollon felemelte a magasba mindkét karját és minden törmeléket Goku felé irányított. Egy sem tévesztett célt. Ezután egyszerűen felfelé intett a csuklójával és kő emelkedett ki a földből. Olyan volt, mint egy kar, ami egyenesen megragadta Gokut, és a férfi nem tudott kiszabadulni. Bulma még mindig eszméletlen volt. Vegeta nem tudta mit gondoljon, nem értette mi történt. Gohan futni kezdett apja felé, hogy segítsen neki. Rebus termett előtte, a kard markolatával ütötte meg a fiút. Gohan hátra csapódott.

- Ha ezt még egyszer megpróbálod…a kard másik részét fogom használni. Világos? – Gohan dühösen nézett a harcosra.

- Mint a nap.

- Helyes – egy pillanattal később Rebus ismét Vegeta mellett állt.

- Mit tennél, ha én avatkoznék be? – kérdezte a saiyan

- Nem tudom, hogy vissza bírnálak-e tartani, de remélem nem akarsz.

- Nem terveztem. Csak őt én akartam elintézni.

- Nem lesz semmi baja. Apollon soha nem ölne meg egy saiyant. – Apollon közelebb sétált Gokuhoz. A férfi megpróbált felnézni.

- Miért nem akartad megtárgyalni a dolgot. – a nő felemelte a fejét és megsimogatta az arcát – Talán majd legközelebb. - A fekete energiamező eltűnt. – Még nem megyek el, ha meggondolod magad…akkor tudod, hogy hol találsz.

- Dögölj meg! – Apollon megütötte a férfit, majd Rebus mellé repült.

- Milyen voltam? – kérdezte játékosan. Rebus Bulma mellett állt. A nő még mindig nem volt magánál – Vele mi történt?

- Érzékelte a támadásodat. – Apollon meglepődött társa szavain.

- Ez érdekes. Hm…Magunkkal visszük – Rebus Bulma vállára tette a kezét és mindketten eltűntek. Vegeta nem szólt semmit.

- Ha gondolod te is jöhetsz. – Apollon a karját nyújtotta. Vegeta megragadta és ők is eltűntek. A szikla, ami Gokut fogva tartotta, elporladt. Barátai és fia hozzárohantak és felsegítették.

- Ezzel még nincs vége – mondta a saiyan.

*

Rebus egy ágyra fektette Bulmát. Egy teremben voltak, mint egy űrhajó belseje.

- Mond csak, ha tudtok teleportálni, akkor miért jöttetek űrhajóval? – kérdezte Vegeta

- Mert idejövet nem voltunk elég közel a Földhöz. És sokkal hatásosabb belépő volt, mint egy teleport.

- És most az előbb?

- Amíg a bolygón voltunk a Központ közelebb került, így nem okozott gondot. Rebus, mi történt Bulmával?

- Mikor elkezdted a támadást, akkor rosszul lett és összeesett, de lehet véletlen egybeesés is.

- Lehet. Majd utánanézünk.

- Miért olyan fontos ez? Összeesett, na és?

- Ezt a támadást elméletileg senki sem érzékeli – mondta Rebus.

- Te sem érzékelted, csak láttad – fűzte hozzá Apollon

- Az, hogy Bulma felfogott belőle valamit felettébb furcsa, mert…

- Mert ahhoz, hogy egy ilyen támadást felfogj szellemi erővel kell, hogy rendelkezz.

- Nem is gondoltam volna, hogy a Földön rendelkezik valaki ilyen képességgel. – Vegeta követte a beszámolót, ahogy tudta.

- És akkor ez mit jelent…röviden.

- Csak azt, hogy ha tényleg van szellemi ereje, akkor kár lenne nem harcost faragnom belőle. – Vegeta most nagyon meglepődött

- Még mindig Bulmáról beszélünk ugye? – Apollon Bulmához lépett.

- Hé, kislány! Ébresztő! – Bulma kinyitotta a szemét

- Mi történt? – kérdezte meglepetten, majd körbenézett – És hol vagyunk?

- Ez egy Mobil Központ. Azért vagy itt, hogy kiderítsem mi történt veled. – A nő csak most vette észre a két férfit.

- Vegeta, Rebus ti is itt vagytok? – megint körbenézett, majd Apollonra – Hogy végződött a harc?

- Apollon nyert. – válaszolt Vegeta.

- Rendben, nyugodtan nézzetek körül. Érezzétek otthon magatokat. Mindkettőtökről többet akarok megtudni. – Apollon kiment egy ajtón. Nem sokkal később a szoba üres volt. Mindenki elfoglalta magát valahogy. Vegeta a rengeteg edzőteremre figyelt fel. Talált Gravitációs és Szimulációs termeket egyaránt. Bulmát a raktárak, laborok és a vezérlők kötötték le. Rengeteg fegyvert talált és gépeket. Még a két űrhajót is, amikkel Apollon és Rebus érkezett, nem tudta elképzelni, hogyan kerülhettek oda. Hamarosan Apollonnal futott össze.

- Áh Bulma. Ha nincs ellene kifogásod, szeretnék rajtad néhány tesztet elvégezni.

- Miféle tesztet? – kérdezte Bulma gyanakvóan.

- A Földön történtekkel kapcsolatban.

- Aha, értem. – Apollon elindult.

- Elszakadt a ruhád. Ha kell, adok másikat.

- Olyat, amilyen a tiéd?

- Miért is ne. – Vegeta és Rebus egy szobában voltak. A szoba egyik fala üvegből volt, előtte egy vezérlőpult. Az üveg túlsó végén egy edzőterem. Bulma és Apollon lépett be oda. Vegeta kissé meglepődött. Bulmán is egy harcos ruha volt. Pont, mint Apolloné, csak vörös színű páncéllal, kesztyűvel és csizmával. Hosszú haja lazán volt hátrakötve.

- Kezdjünk hozzá. Rebus! Kapcsold be az érzékelőket.