A kegyetlen mester tanítványa

 Egy nyugodt éjszaka kezdődött. Yusukééknak már régóta nem volt egyetlen ilyen kezdetű estjük. Vége volt a harcoknak és végre pihenhettek. Yusuke a kanapén feküdt, kezét összekulcsolva a feje alatt. Kuwabara a földön elnyúlva aludt. Kurama az ajtó mellett állt, lehunyt szemekkel, Hiei pedig az ablakban ülve figyelte a sötét égen ragyogó csillagokat.

- Nem gondoltam volna, hogy valaha lesz egy ilyen nyugodt és csendes esténk...- jegyezte meg Yusuke, majd felsóhajtott.

- Én sem...- értett egyet Kurama, majd a horkoló Kuwabarára nézett. - És ő ki is használja...alszik, mint a tej...

- Hát igen...egyes állatok téli álmot alszanak...- mondta egyhangúan Hiei. - És a hülyébb állatok ezt a nyár kellős közepén teszik...

Kurama és Yusuke elmosolyodott. Valaki kopogtatott az ajtón. Kurama a kilincsre tette kezét, majd egyszerűen kinyitotta az ajtót.

- Sziasztok! - állt az ajtóban meg Botan.

Tett előre egy lépést, de valaki, aki a folyosón rohant, majdnem nekiment. Illetve, fel is lökte, majd bocsánatkérés nélkül tovább rohant.

- Ah...MODORTALAN ALAK!!! - kiáltott utána.

- Ha jól láttam, egy lány volt...

- És te ezt egy pillanatból meg tudod állapítani...- mondta Botan, miután felállt.

Kurama nem szólt semmit, csak arra nézett, amerre a lány rohant. Még éppen látni lehetett sötétbarna hajának meglobbanását.

- Kerülj beljebb, Botan - fordult vissza Kurama.

- Oké!

Bement.

- Mi szél hozott ide?

- Nos...csak azon gondolkodtam, nincs-e kedvetek lemenni a partra piknikezni, meg fürödni egy jót.

- Hááát...- Yusuke kissé fáradtan elgondolkodott.

- Keiko, Seriyu és Yukina már beleegyeztek...ti jöttök...

Kuwabara felébredt.

- Miről van szó? Mintha valaki Yukinát említette volna...

Vízcsepp.

- Arról beszélgettünk éppen, hogy mit szólnátok egy kis piknikhez meg fürdéshez...- ismételte meg Kurama. - Szerintem nem rossz ötlet...kicsit kikapcsolódnánk...

- Ha Yukina kisasszony megy, akkor rám számíthattok! - ugrott fel Kuwabara a földről.

- Én is megyek...jót tesz egy kis friss levegő - jegyezte meg Hiei. ~ És addig is szemmel tudom tartani a bambaképűt...ha csak egy ujjal is a húgomhoz ér, halott lesz...~ tette hozzá gondolatban.

- Akkor inkább mindenki menjen! - mondta Yusuke és nyújtózkodott egyet.

- Indulás!!! - kiáltotta Botan.