~ Mekkora egy barom vagyok...v�gig Hieit szerette...mi�rt? �letemben egyszer leszek szerelmes...akkor is...egy l�nyba, aki semmitsem �rez ir�ntam...~ gondolta Kurama, �s bele�kl�z�tt a falba.

M�snap reggel Amily felkereste Kuram�t.

- Nyitva van! - ki�ltotta Kurama, a kopogtat�st hallva.

- Szia...- mondta finom hangon Amily.

- Oh...'reggelt...h�t te...? Nem...Hieijel k�ne lenned...?

- Most alszik...tegnap este elkezdt�l valamit mondani...

- Nem �rdekes...

- De, mondd!

Fel�llt �s Amilyhez ment.

- Amily...�n...azt hiszem...hogy...- itt elakadt. Nem tudott mit mondani.

- ...hogy...?

- Nem b�rom kimondani...

- Akkor...�rd k�r�l...

- K�rlek...csukd be a szemed...

B�lintott �s �gy tett.

Kurama m�ly l�legzetett vett. Kezeit Amily v�ll�ra tette �s lassan k�zelebb hajolt hozz�. Megcs�kolta. �s Amily nem ellenkezett.

- Ezzel arra akarsz c�lozni, hogy...

- ...Amily, szeretlek...szerettelek att�l a pillanatt�l fogva, hogy el�sz�r megl�ttalak...de tudom, hogy ebb�l a szerelemb�l semmi sem lehet...Hieit szereted �s � a legjobb ba...

A mondata f�lbeszakadt, mivel Amily kez�t az arc�ra tette �s mag�hoz h�zva megcs�kolta.

- Ezt...mi�rt...

- Igen...szeretem Hieit...mint egy testv�rt, vagy egy legjobb bar�tot...�s ez az �rz�s sz�m�ra is k�lcs�n�s...j� ideje k�sz�l�k arra, hogy elmondjam: szeretlek. De mindig k�zbej�tt valami...

- Ez...ez...�letem legeslegjobb h�re...! - ki�ltotta Kurama �s felkapva Amilyt megcs�kolta. �jra meg �jra.

THE END