�s ez �gy ment heteken kereszt�l…

Akik a Kaiba csal�d k�zel�ben �ltek, hamar megbar�tkoztak az �j helyzettel. Sara minden egyes napot Seto irod�j�ban �lve t�lt�tt, �s a titk�rn�k nem gy�zt�k hordani a pap�rt, hogy „Sara kisasszonynak” legyen mire rajzolnia. N�ha, amikor f�n�k�k a gy�rt�si r�szlegen j�rt a holoszoba tesztel�s�t ellen�rizni, m�g portr�rajzol�sra is megk�rt�k a l�nyt, amit apr� aj�nd�kokkal h�ltak meg.

Sar�n k�v�l majdnem mindennapos vend�g lett az irod�ban az a mag�nnyomoz� is, akit Seto Mr. Futamura el�ker�t�s�vel b�zott meg, �s aki tartotta a frontot a t�relmetlen rend�rs�g fel� is, hogy mi�rt nem engedik �t nekik Sara v�delm�t. Seto viszont nem b�zott benn�k. A l�nyt akart�k, az m�r vil�gos, de m�g mindig nem merte elhinni, mi�rt… Pedig Sar�val m�r vagy sz�zadszorra mondatta el, mire eml�kszik abb�l est�b�l, de semmi: csup�n egy hatalmas villan�st l�tott, ha l�tta egy�ltal�n, amilyen sokkos �llapotban volt… Ennyi pedig nem volt el�g ahhoz, hogy megtudja, val�ban megid�zte-e Sara a K�kszem�t vagy sem… �s ha igen, akkor hogyan…

Futamur�nak se volt semmi nyoma, �s r�ad�sul m�g a c�g�t is kezdte vesz�lyben �rezni, ennek ellen�re nem tett semmit. Csak v�rt… Hogy mire, azt maga se tudta megmondani. Minden esetre sz�m�ra is meglep� volt, milyen hamar megszokta Sara jelenl�t�t, lesz�m�tva persze azt, hogy az irod�n k�v�l a  lehet� legkevesebb id�t sz�nd�kozott vele egy�tt t�lteni. De amikor ott �lt a sarokban a rajzaiba m�lyedve… Folyamatosan azon kapta mag�t, hogy �t figyeli: a kez�t, ahogy rajzol, az arc�t, a szemeit… Kisara nem ilyen volt. Benne volt valami sz�rkes�g, valami t�boly, ami Sar�b�l teljesen hi�nyzott.

Viszont, amint haza�rtek, ink�bb bez�rk�zott dolgoz�szob�j�ba, �s Mokuba gondjaira b�zta a l�nyt.

�gy volt ez aznap d�lut�n is. Amikor �tv�gott a k�nyelmesen, eleg�nsan berendezett nappalin, �ccse �pp Sar�val sakkozott nevel�apjuk �vegsakkj�val. Csak egy pillant�snyit engedett meg mag�nak a j�t�kra, de �gy is fel tudta m�rni a helyzetet.

—    Fut� B4. — mondta, �s el is t�nt dolgoz�szob�j�ban.

Mokuba �s Sara egy emberk�nt b�multak ut�na, majd pedig a t�bl�ra, v�g�l a l�ny vette �szre Seto mondat�nak �rtelm�t, �s megl�pte a l�p�st.

—    Sakk matt. — mondta egy angyali mosoly k�s�ret�ben, Mokub�nak pedig elkerekedtek a szemeit.

—    Te… — kezdte d�bbenten, majd felpattan hely�r�l �s b�tyja ut�n rohant — Seto!!! Ugye tudod, hogy ez nem volt fair?

—    Micsoda? — k�rdezett vissza b�tyja k�z�ny�sen, mikor kopog�s n�lk�l berontott a szob�j�ba. De Mokuba ismerte m�r �t, ak�r a tenyer�t, �s l�tta Seto szemein, hogy most benne van a j�t�kban, b�rmilyen fejet is v�gjon hozz�.

—    Seg�tett�l Sar�nak… Pedig megvertem volna!

—    Tal�n pont az�rt… — hangzott a v�lasz, �s Seto �gy tett, mint aki oda se figyel.

—    �rul�! — h�zta fel az orr�t Mokuba, hogy azt�n a lehet� legv�ratlanabb pillanatban nevetve a nyak�ba ugorjon.

Seto egy alig �szrevehet� pillanatra mag�hoz szor�totta kis�ccs�t, majd h�nalj�n�l fogva fel�ltette �t �r�asztal�ra �s pakol�szott tov�bb a szob�ban.

Mokuba egy darabig n�m�n figyelte, de hamar r�unt.

—    M�g meg se mutattam, miket szereztem ma! — jelentette be vid�man, �s el�h�zott a zseb�b�l n�h�ny k�rtyalapot.

Seto elvette �ket, �s hosszasan tanulm�nyozta mindegyiket.

—    Eg�sz j� lapok. — mondta v�g�l — De ha a S�t�t Boszork�nyban b�zol, k�nnyen sebezhet�v� v�lsz.

Mokuba igyekezett esz�be v�sni a tan�csot, de m�ris �jabb dolog jutott az esz�be:

—    Ma j�tszottam Joeyval.

—    �s?

—    �s megvertem…

—    M�g sz�p… — mormogta az orra alatt Seto.

—    … de csak mert Yugi seg�tett egy kicsit… — fejezte be Mokuba a mondatot.

—    Az nem sz�m�t.

—    T�nyleg? �s az mi�rt sz�m�t, hogy te az el�bb seg�tett�l Sar�nak?

N�h�ny m�sodpercig farkasszemet n�ztek egym�ssal, majd Seto elfordult �s �gy tett, mint akinek m�g rengeteg dolga van a d�lut�n folyam�n. Mokuba meg�rtette a c�lz�st: b�tyja nem akar vit�t nyitni a dologr�l, �s m�r indult is az ajt� fele.

—    De az�rt vacsor�n�l majd l�tunk, igaz?

Seto b�lintott �s le�lt asztal�hoz.

Sara k�rd�n n�zett r�, mikor Mokuba v�gre visszat�rt a nappaliba. Nem eg�szen �rtette az im�nt lezajlott jelenetet, �s most att�l f�lt, hogy a fi� esetleg haragszik r�. �m Mokuba ehelyett ink�bb sz�lesen r�vigyorgott.

Tudod, n�ha meg kell egy kicsit szeretgetni… — intett a fej�vel Seto dolgoz�szob�ja fel� — Nem tudja szeg�ny, mi a j� neki.

�m hi�ba tett �g�retet Seto, hogy vel�k vacsor�zik, k�s� estig ki se tette l�b�t a szob�j�b�l, amit Mokuba k�nytelen volt tudom�sul venni. Pedig azt rem�lte, hogy fog m�g vele foglalkozni aznap este, �m hi�ba. Sara �szrevette csal�dotts�g�t, majd pap�rt �s ceruz�t vett el�.

—    Lerajzolhatlak?

—    Hogy engem? —lep�d�tt meg a fi� — V�g�lis…

Sara r�gt�n hozz� is kezdett, de nem volt k�nny� dolga, mert Mokuba folyamatosan izgett mozgott.

—    Maradj nyugton! — r�tta meg kedvesen a l�ny — M�g a b�ty�d se mozog ennyit munka k�zben…

—    Te lerajzoltad �t is?

—    H�t… — Sara mintha zavarba j�tt volna, de Mokuba �szre se vette.

—    H�ny �ves is vagy?

—    Tizennyolc. 

—    �s hova j�rt�l suliba?

—    Mag�ntanul� voltam. De ha nem maradsz nyugton…

—    Bocs… — Mokuba megmerevedett sz�k�ben �s igyekezett veszteg maradni. — �s nem volt rossz, hogy nem voltak oszt�lyt�rsaid? Egy darabig �n is mag�ntanul� voltam, �s nagyon ut�ltam. De azt�n meggy�ztem Setot, �s most m�r rendes suliba j�rok. M�g szerencse, hogy az ut�bbi id�ben, ilyen enged�keny…

—    Nekem nem volt rossz egyed�l lenni. — mondta Sara, mik�zben mag�ban mosolygott azon, ahogy Mokuba a testv�r�r�l besz�l. Rajongott �rte, ez l�tszott rajta, �s biztos volt benne, hogy Seto r�sz�r�l sincs ez m�sk�pp, csak h�t � vele is olyan hideg akart lenni, ami persze sose siker�lt neki.

—Nagyon sz�p arcod van… — jegyezte meg Sara �gy �t perc hallgat�s ut�n.

Mokuba f�lig pirult.

—    K�szi… — mondta teljesen megillet�dve — Seto r�gen azt mes�lte, hogy olyan vagyok, mint a mam�nk… De �n m�r nem eml�kszem r�…

—    Mi t�rt�n vele? — k�rdezte Sara �vatosan. Nem volt benne biztos, hogy udvarias h�z�s volt ez t�le, de k�v�ncsis�g�nak nem tudott parancsolni.

—    H�t… — kezdte egy kiss� szomork�san Mokuba — Igaz�b�l nem tudjuk… Elt�nt, ap�val egy�tt. Azt�n Gozaburo Kaiba fogadott �r�kbe minket, de � egy sz�rny� ember volt…

Sar�nak mindenf�le r�mk�p futott �t az agy�n, mit �rthet Mokuba „sz�rny� ember” alatt, de nem mert tov�bb k�rdez�sk�dni, mert �rezte, hogy m�r �gy is t�l messzire ment. Meg m�r k�s� este is volt ahhoz, hogy ilyen szomor� dolgokr�l besz�ljenek. Apja mindig arra tan�totta kisl�ny kor�ban, hogy a rossz dolgokat ne vigye mag�val az �gyba, mert csak r�m�lmai lesznek t�le, �s Sara babon�san hitt neki.

Az �r�ra tekintett, �s m�r �pp javasolta volna Mokub�nak, hogy ideje nyugov�ra t�rni�k, amikor ajt�csuk�d�st hallottak, �s kisv�rtatva Seto jelent meg a szob�ban. Borzaszt� f�radtnak t�nt, �s csak egyszavas mondatokkal v�laszolt Mokuba k�rd�s�radat�ra, hogy mit siker�lt aznap este megcsin�lnia. Haja k�cos volt, ingje pedig rendetlen�l �llt rajta, Sara m�gis rajtafelejtette a tekintet�t, �s halv�ny p�r jelent meg az arc�n. Mivel azonban jelenl�te l�tsz�lag �szrev�tlen maradt, �sszepakolta rajzait, �s szob�ja fel� indult.

—    Ez a tied. — ny�jtotta oda Mokub�nak a r�la k�sz�lt k�pet kifele menet.

—    K�szi sz�pen! — felelte lelkesen a fi� — Seto, n�zd! Lerajzolt…

�s a k�p pillanatokon bel�l b�tyja kezei k�z�tt landolt. Seto n�h�ny f�radt pillant�st vetett a rajzra, majd pedig �gy n�zett fel Sar�ra, hogy a l�ny szinte belesz�d�lt.

Egyszer�en nem hitte el, hogy nem b�rta ki. Hogy k�pes volt f�lbehagyni munk�j�t �s kij�nni, csak hogy l�ssa. M�rhetetlen�l gyeng�nek �s ostob�nak tartotta mag�t, de ez jelenleg nem sz�m�tott, mert ahogy n�zte a l�nyt, legsz�vesebben a karjaiba kapta volna, �s…

�m a pillanat elm�lt. Sara pedig gyorsan j��jszak�t k�v�nt mindkettej�knek, �s m�r el is t�nt a szob�b�l.

—    Undok vagy. — jelentette ki dacosan Mokuba — Igaz�n lehetn�l Sar�val kedvesebb, ha m�r egyszer a vend�g�nk. Olyan mag�nyos szeg�ny… Legal�bb a rajz�t megdics�rhetted volna.

—    Ne kezdd ezt Mokuba. — mondta Seto �s szeme v�szj�sl�an megvillant. Ut�lta, ha kis�ccse megpr�b�lta kioktatni, �s r�ad�sul most m�g csak igaza sem volt.

Mokub�nak el�g volt ennyi, ahhoz, hogy r�j�jj�n, ha most vitatkozik �ssze b�tyj�val, annak k�nnyen lehet igen cs�nya v�ge, �gy csak s�rt�d�tten elfordult. N�ha nagyon nem �rtette, Seto mi�rt olyan, az emberekkel, amilyen.

—    Akkor sincs igazad. — tette m�g hozz�, m�r csak az�rt is, hogy m�gis �v� legyen az utols� sz�, majd gyorsan t�m�t v�ltott — Ugye holnap aludhatok Yugi�kn�l? Meg�g�rted…

Merthogy Joey m�snapra �jszak�ba ny�l� h�l�zat j�t�kot szervezett Yugi�khoz, hogy meg�nnepelj�k a ny�ri sz�net kezdet�t, amib�l a vil�g�rt sem akart kimaradni. De hamar r�j�tt, hogy a lehet� legrosszabbra id�z�tette a t�ma felhozatal�t, �s �tkozta mag�t, hogy mi�rt nem gondolkodott el�re.

De Seto t�ls�gosan is mag�ba volt esve ahhoz, hogy m�g ez�rt is d�h�ngeni kezdjen.

—    Fel�lem… — s�hajtott f�radtan, �s hal�nt�k�t massz�rozta, hogy eg�sz este k�nz� fejf�j�sa v�gre elm�ljon.

—    K�szi! — lelkes�lt fel �jra Mokuba, �s felpattant hely�r�l — Akkor… j� �jt! — �s kiviharzott a szob�b�l, lehet�leg m�g azel�tt, hogy b�tyja meggondolja mag�t.

Seto egyed�l maradt. Er�tlen�l rogyott le az egyik fotelbe, �s egy percen bel�l elaludt �lt�ben.