Az �j er�

2. Fejezet

                                   Vesz�lyes kih�v�s

-Te lenn�l az �j szellem detekt�v? –k�rdezte Yusuke.

-Igen! –v�laszolt Miharu.

-Koenma!

-Hogy lett ez az ember detekt�v?

-Mi�rt akarod tudni Yusuke?

-Mert �rdekel! De azt�n gyorsan mond el, hogy lett � az ut�dom! –a fi� ezeket a mondatokat kiss� inger�lten szegezte Koenm�hoz.

-�mm… Eln�z�st hogy belesz�lok a besz�lget�sbe, de hogy �rted azt, hogy „ez az ember”? Te is ember vagy. Igaz�b�l nem t�nsz olyan nagy sz�mnak! Hallottam h�redet r�gebben… �ri�si sz�gyent hozol a csal�dodra! Persze ezt az any�d is megteszi helyetted!! –feszengette a h�rt ifj� szellem detekt�v�nk.

-Hogy mit mondt�l?

-Hallodtad nem? Vagy m�r a hall�soddal is bajok vannak. Nem csak a szem�lyis�geddel?

-Ne pimaszkodj velem te kis porba fing�! Jobb, ha nem ideges�tessz fel engem!!

-Ne ideges�ts fel, � egy mazoku. –aj�nlotta Kurama

-Hmm… mazoku, mazoku, mazoku –t�prengett el hangosan Miharu…. �s erre a k�vetkeztet�sre jutott.

-Te egy mazoku vagy?

-Igen.

Ekkor nem tudta tov�bb tart�ztatni mag�t �s Yusuke arc�ba r�h�gott. De k�s�bb meg b�nta.

-EBB�L MOSTM�R EL�G, MIT GONDOLSZ KI VAG TE? GYERE KI �S RENDEZZ�K EL A DOLGOTODA KINN.

Miharu ki is ment. Nem akarta hogy azt higgye, hogy f�l �s nem mer ki�llni ellene.

-�n t�relmes vagyok. De … ebb�l most m�r el�g legyen, �gy ell�tom a baj�t, hogy m�g az anyja sem ismeri fel.

-Yusuke ezt ne csin�ld! T�l tapasztalatlan �s fiatal, ho.. –Kurama nem tudta folytatni, mert Yusuke a szav�ba v�gott….

-Te ne sz�lj bele Kurama!

-Urameshi nyugodj m�r le! –pr�b�lkozott Kuwabara is de semmi hat�ssal.

-Kuwabara te harcolni akarsz, hogy te is ingerelsz?

-Mi? �h �s nem int�zd el ink�bb Miharuval � volt az, aki �gy felideges�tett.

-Rendben! Van valakinek valami kifog�sa a harcunk ellen?

Mindenki cs�ndben volt �s nem sz�lt semmit.

-H�t j�. Genkai?

-Nem zavar.

-Kurama? Nem gond?

-Nem. K�zdj, ha ezt akarod. –felelte.

-Kuwabara?

-T�gy azt, amit akarsz Urameshi! –vetette oda.

-Koenma?

De nem �rkezett v�lasz a k�rdezett f�lt�l. Yusuke egyre inger�ltebb lett.

-Akkor …. a hallgat�sod a beleegyez�sednek veszem.

Ekkor mindenki v�rta a k�zdelmet. Hogy vajon mi s�l ki bel�le �s persze mi lesz az eredm�ny. Kivonult mindenki a h�zb�l illetve a h�znak mondhat� valamib�l, �s a kih�v� �s a kih�vottja meg�llt az udvar k�zep�n.

-Itt j� lesz. -mondta m�r egy kiss� nyugodt hangon a d�mon.

-Genkai, nem lesz baj ebb�l? �gy �rt

-Tudom hogy, hogy �rted. Miharu er�s, de nem lehet ellenfele Yusuke-nak. Egy�bk�nt �gyis sz�ks�ge van tapasztalatokra, mint egykor neki. –v�gott Genkai Koenma szav�ba.

-Kurama, szerinted ki fog gy�zni, azaz ideges�t� kis pondr� vagy Urameshi. –k�rdezte Kuwabara.

-Gondolom, nem mondok �jat, ha azt mondom, hogy nagy es�llyel Yusuke fog nyerni. Nagyobb szellemi �s a d�moni ereje van, mint Miharunak �s r�ad�sul most kiv�telesen � a tapasztaltabb. –felelte Kurama.

Ezt meghallva Yusuke elfordult Kuram��k fel�, akik t�bb sz�z m�terre voltak t�l�k �s ezt �v�lt�tte nekik oda:

-Mi az, hogy kiv�telesen Kurama?

-Hogy a francba hallotta meg ekkora t�vols�gr�l? –k�rdezte Kuwabara. Pedig nem is mondtuk hangosan se-gondolkodott el.

-Semmi Yusuke. Ne is t�r�dj azzal, amit �n mondok, ink�bb koncentr�lj a k�zdelmedre. –v�laszolt Kurama a volt szellem detekt�v�nknek.

-�gy m�r mindj�rt jobb! Akkor v�gre kezdhetj�k a harcot? –k�rdezte Miharut mik�zben visszafordult fel�.

-Persze, sz�p kis temet�sed lesz. –mondta majd elmosolyodott.

-Nem t�l magabiztos? B�r m�g nem l�ttam harcolni de, nem lehet valami nagy�gy�. /Kuwabara/

-El�g magabiztos de id�vel r� fog j�nni, hogy nem lehet egy ellens�get felideges�teni, mert k�nnyen r�f�zhat, m�g ilyen tapasztalatlan �s szemtelen./Kurama/

-Ideje lenne megtanulnia a leck�t, ha nagy sz�ks�g van a szolg�lataira. /Genkai/.

-Kurama, Kuwabara! Figyeljetek, ne legyenek komoly s�r�l�sek.

-Igen. –v�laszolt�k.

-De Urameshi el�g d�h�s, �gyhogy nem ar… Kuwabara folytatta volna, de Kurama a szav�ba v�gott.

-Nem m�r nem d�h�s. M�r meg�rtette, hogy m�g nem is harcol olyannal, mint �n, Hiei vagy mint �, �s �gy meg�rtette mit is, kell tennie. /Kurama/.

-Akkor kezdj�k. –sz�lt Yusuke.

Miharuban ekkor felpezsd�lt a v�r, mert m�g egyszer sem haszn�lhatta a szellemi erej�t. De a kedve hamar elment a harcolt amint l�tta ellenfele gyorsas�g�t, mert amint kimondta, a kezdj�k sz�t egyb�l el is indult Miharu fel� olyan gyorsas�ggal, hogy nem is l�tta Yusuk�t. Neki m�g ez a gyorsas�g nagyon szokatlan volt. Yusuke felugrott �s egy nagy erej� jobb egyenes �rte Miharu arc�t, melynek hat�s�ra elrep�lt �s szaggatta a f�ldet test�vel a lend�lett�l. Miut�n meg�llt t�bb sz�z m�terre onnan ahol m�g az el�bb �llt �gy sz�lt.

-�u ez f�j….. –�s elkezdte simogatni az arc�t ahol az �t�s �rte.

-Gondoltam. De ez csak a bemeleg�t�s volt. Rem�lem, nem d�lt�l ki egyetlen �t�semt�l.

-Miharu –sz�lt Genkai.

-Mi az mester?

-Ez Yusuke erej�nek csak kis r�sze volt. Mondanom sem kell hogy a mostani bemeleg�t�s�nek ereje kisseb volt, mint ahogy �ltal�ban szokott. Yusuke olyan, aki az olyan gyenge ellenfeleit csak k�stolgatja. –mondta.

-H�� te v�n banya nem kell kikotyognod, hogy milyen er�sen vagy hogyan t�madok!!

-Csend legyen buta k�ly�k.

-�h sz�val engem csak k�stolgatt�l…. de sz�nalmas vagy –folytatta a s�rteget�st Miharu nem tanulva a leck�n.

-Na most m�r ebb�l el�g legyen!!! –vette oda m�rgesen Miharunak.

R�gt�n neki is iramadott ellenfel�nek �s most egy bal horog �rte arc�t a tapasztalatlan detekt�vnek, amit Yusuke az�rt, adta hogy v�gre fel�lljon ellenfele a f�ldr�l, amit siker�lt is el�rnie.

�m itt nem hagyta abba �gy gondolta, hogy mi�rt laca-pac�zzon amikor � pr�b�l vigy�zni �s t�relmes lenni de, m�r a fi� szemtelens�ge miatt a plafonon van. Ez�rt komolyabbra vette harcot �s egy kicsit er�s�tett �t�sein �s t�mad�sain, de m�g mindig nem harcolt teljes erej�b�l.

Elkezdte �tni a fej�t, majd elkezdte sorozni a fi� has�t �s �gy p�f�lte tov�bb. Olyan gyorsan �rte egyik �t�s a m�sikat, hogy Miharunak m�g ideje sem volt a v�dekez�sre. Azt�n mire Yusuke �gy l�tta, hogy el�g legyen m�g Miharu tett m�g egy s�lyos megjegyz�st, amit nem lett volna szabad. Ebb�l Yusuk�nak m�r nagyon elege lett a fi�b�l �s el�nt�tte a m�reg a fej�t. �s m�g adott neki p�rat az �t�seib�l. V�g�l lassan Miharu r�j�tt, hogy nem szabad k�nnyelm�nek lennie, ha d�monokkal harcol, mert m�g a v�g�n meg�lhetik. De most m�r k�s� volt, mert Yusuke adott neki egy gyomorz�z�t, amit�l Miharu teste felrep�lt a leveg�be �s ekkor a mazoku a Reigun-t szegezte ellenfel�re, �s fegyver�t elkezdte „t�lteni” a szellemi erej�vel azt….

-Kuwabara gyere gyorsan ez m�r nem j�t�k Miharu meg is halhat ez a l�v�s telibe tal�lja. –monda Kurama.

-Ok�.

-Yusuke hagyd, el�g legyen! –sz�lt Kurama a fi�nak, aki sajnos nem hallotta meg, amit mondanak neki.

-Ha nem �r�nk oda, Miharu biztosan meg fog halni. /Kurama/

De m�r a tettekre �gy t�nik, nem jut id�, mert a Fi� ebben a pillanatban els�t�tte a Reigun-t.

Folyt. K�v.