- Hol a fenébe lehet Lenny? - kérdezte Tray.

Rio beleszimatolt a levegőbe.

- Étel szagot érzek...

Hamarosan feltűnt az "elkóborolt bárány".

- Len, hol voltál? Azok ott szendvicsek a kezedben? - rohantak oda.

- Azok.

- Honnan szerezted?

- Találkoztam egy lánnyal...

- Hú, Lenny, kicsit próbáld meg visszafogni magad! - szakította félbe Tray.

- Nem tudom, miről beszélsz...csak rátámadtam, harcoltunk, és miután adott élelmet és vizet visszajöttem...

- IDE AZOKKAL A SZENDVICSEKKEL!!! - kiáltotta Rio és kikapta a fiú kezéből a csomagot.

Kibontotta és nekiálltak enni. Pár perc alatt az összes eltűnt.

- Ah...ez valami isteni finom volt!!!

- Meghiszem...te, Lenny, nem akarod feleségül venni azt a lányt? - hülyéskedett Tray.

Len ebbe belepirult.

~ Még nem gondoltam úgy Axvirra, mint barátnő...áh, ez a hülye teljesen összezavar!!!

- Ugye bemutatsz neki holnap!

Vállat vont.

- Inkább pihenjünk...álmos vagyok...

- Jó.

Lefeküdtek és rögtön el is aludtak.

Másnap reggel hamar felkeltek. Mindenki egyszerre menni akart Axvirhoz.

- Na jó...gyertek...- sóhajtotta Len

Gyorsan odaértek. Axvir épp a reggelijét fogyasztotta el. Meglátta Lent.

- Len! Hát te?

- Hoztam a többieket is...- mondta.

Rio szeme Axviron ragadt.

- Azt hiszem, szerelmes vagyok - mondta halkan és miután megfésülte a haját egy csokor virágot elővarázsolva a lány felé közeledett.

- Jó kis műsor lesz - mondta Len, mivel a többieknek nem szólt arról, hogy Axvir eléggé jártas a harcművészetekben.

Axvir meglátta a közeledő Riot.

- Gyönyörű vagy! - mondta Rio és egyre közelebb és közelebb ment Axvirhoz.

A lány elpirult, majd visszafordult a tűz felé. Egy kis csésze volt a kezében. Belekortyolt teájába, majd amikor úgy érezte, Rio másfél méteren belül van, fél kézzel előrántotta nujakuját, egy ütéssel ájultra verte Riot és egy laza mozdulattal visszacsúsztatta övébe a fegyvert.

- Nem bírom az ilyen látványosan nyomulós pasikat...- tette hozzá.

- Egyeltalán ért ez a nőkhöz? - kérdezte Tray, nézve a földön fekvő Riot.

- Nem hiszem - válaszolt Yoh.

Mindenki odament Axvirhoz. Bemutatkoztak egymásnak, majd Tray rögtön rátért a lényegre:

- Van még abból az isteni finom szendvicsből, amit tegnap hozott Lenny? - kérdezte nyálcsorgatva.

- Ööö...i-igen...- válaszolta és a táskájából elővett pár szendvicset.

- KÖSZÖNÖM!

Mindenkinek adott. Tray hirtelen úgy érezte, hogy valaki a vállát fogja. Hátrafordult és majdnem frászt kapott Frayotól.

- Frayo, nem így kéne mindig bemutatkoznod másoknak...- mondta mosolyogva Axvir.

- Bocs...de egy ilyet nem tudok kihagyni sosem!

- Szóval ő lenne a szellemed? - érdeklődött Yoh.

- Eeeegen...

- Akkor mi is bemutatnánk a mieinket. Ő itt Amidhamaru - mutatott hátra.

- Hogy s mint? - intett.

- Az enyém Kori - mondta Tray.

- Jaj, de aranyos! - mosolygott Axvir. - És a földön fekvőnek kicsoda?

- Én! - jelent meg Tokagero.

Axvir hátraesett ijedtében.

- Axvir, jól vagy? - kérdezték.

- Igen...csak meglepődtem...

- Egyébként ő Tokagero. Rio szelleme.

- Oh...örvendek - ült vissza.

- És akkor ő...- kérdezett rá Tray Axvir szellemére.

- Frayo.

- Oh...üdv...

- Yoh, van egy ötletem...

Kérdően néztek rá.

- Mit szólnátok egy mérkőzéshez? A nyertes kérhet valamit az egyik vesztestől.

- Hmmm...nem is rossz ötlet...és legalább edzésben maradunk.

- HÉ! Ez nem ér! Rio elájult! Így én nem tudok majd harcolni!

- Nos...van ez így...lehet, hogy túl nagyot ütöttem rá...

- Akkor gyerünk!

Az első harcot Axvir vívta Trayjel.

- Kori! A deszkába!
- Frayo!  Nujakuba!

Nem kellett sok idő, hogy Axvir kettétörje Tray deszkáját: amint egyesült a szellem a fegyverrel, a deszka egy ütéstől széttört.